Óhegy (település)

	Óhegy (Staré Hory)
; Óhegy címere	; Óhegy zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Besztercebányai
Rang	község
Első írásos említés	1536
Polgármester	Ján Kováč
Irányítószám	976 02
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BB
	Népesség
Teljes népesség	551 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	13,26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	480 m
Terület	41,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 50′ 21″, k. h. 19° 06′ 53″48.839047°N 19.114853°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 21″, k. h. 19° 06′ 53″48.839047°N 19.114853°E
	Óhegy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Óhegy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nem tévesztendő össze a következővel: Óhegy (Budapest) (Bp. X. kerületének egy városrésze).

Óhegy (szlovákul: Staré Hory, németül Altgebirg) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. A mai település Alsószarvas (Dolný Jelenec), Felsőszarvas (Horny Jelenec), Kánalja (Polkanová), Bírótelep (Richtárová), Bálinttelep (Valentová), Parasnyó (Prašnica) és Ribó (Rybie) egyesítésével keletkezett.

Fekvése

Besztercebányától 12 km-re északra, az Óhegyi-völgyben, a Beszterce-patak partján fekszik, az 59-es főút mentén.

Története

A település valószínűleg a 13. században keletkezett, mint a gazdag ezüst és rézbányák mellé épített bányászfalu. Bányái Besztercebányához tartoztak, hasznukat a város polgárai, majd 1495 után a Thurzók és a Fuggerek húzták. Kohói a 15. század végén már működtek. Oklevél csak 1536-ban említi először, mint Besztercebánya (Banská Bystrica) területén lévő bányásztelepülést. 1546 után a bányák a kamara tulajdonába mentek át, de egyre jobban kimerültek. A 18. század végére megszűnt a bányászat. Lakói szénégetéssel, fakitermeléssel, kézimunkával (hímzés, csipkeverés) foglalkoztak, majd a környék üzemeiben dolgoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ALTGEBÜRG. Egy kis falu Zólyom Vármegyében, totúl Sztare Hori, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában. Népes bútsú járások esnek itten, melly e’ helyet nevezetesíti, hajdan a’ réz Bányák között ez a’ leg régibb vólt, de már ma igen kifogyott, föld alatt való úttya nevezetes, mellyen most is járnak némelly emberek. Határja meglehetős termékenységű.”^[2]

1828-ban 108 házában 769 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Altgebirg, (Óvár) (Sztare Hory), tót falu, Zólyom vármegyében, Beszterczéhez északra 2 mfd. a rosenbergi postautban: 769 kath. lak. Kath. paroch. templom. Postahivatal. Olvasztó és érczzúzó mühely. Itt sok piskólczot ásnak. F. u. a kamara.”^[3]

A 19. század végén a faluban csipkekészítő iskolát alapítottak, amely a csipkekészítés színvonalának emelése céljából létesült. A csipkéket a besztercebányai piacon értékesítették. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

1926-ban a község felett (Alsószarvason) vízierőmű épült. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. A községben 1952-ig csipkeverő iskola működött.

Népessége

1910-ben 1877, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 459 lakosából 453 szlovák volt.

2011-ben 528 lakosából 501 szlovák.

Nevezetességei

Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1448 és 1499 között épült, 1587-ben bővítették, mai formáját az 1850-es bővítéssel és klasszicista átépítéssel nyerte el. Eredeti gótikus boltívei ma is láthatók. Főoltárán 16. századi Boldogasszony-szobor áll, maga a főoltár 1681-ben készült. Utoljára 1947-ben renoválták. A templom zarándokhely, ahova az ország minden részéből érkeznek zarándokok.
A Szent Anna kápolna 1794-ben épült.
Az egykori bányahivatal épülete a 18. század második felében épült, Besztercebánya város címere díszíti.
A völgy különböző részein még láthatók a bányászok egykori jellegzetes házai.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Besztercebányai járás m v sz A Besztercebányai járás települései
Besztercebánya (Banská Bystrica)
Alsóhermánd (Dolný Harmanec) Alsómicsinye (Dolná Mičiná) Balázs (Baláže) Borosznó (Brusno) Bukóc (Pohronský Bukovec) Cserény (Čerín) Dóval (Donovaly) Dubravica (Dúbravica) Erdőbádony (Badín) Farkaspetőfalva (Vlkanová) Felsőmicsinye (Horná Mičiná) Felsőperesény (Horná Pršany) Garamszeg (Hronsek) Göncölfalva (Kynceľová) Hermánd (Harmanec) Hédel (Hiadeľ) Horhát (Hrochoť) Királyka (Králiky) Kordéháza (Kordíky) Libetbánya (Ľubietová) Lucatő (Lučatín) Malakóperesény (Malachov) Martalja (Motyčky) Mezőköz (Medzibrod) Mosód (Moštenica) Oróc (Oravce) Óhegy (Staré Hory) Padkóc (Podkonice) Pónik (Poniky) Póráz (Povrazník) Perhát (Priechod) Récske (Riečka) Sebő (Strelníky) Szebedénybecsó (Sebedín-Bečov) Szelcse (Selce) Tajó (Tajov) Török (Turecká) Úrvölgy (Špania Dolina) Zólyomlipcse (Slovenská Ľupča) Zólyommócsa (Môlča) Zólyomnémeti (Nemce)