Ugrás a tartalomhoz

Stanczik-Starecz Ervin

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stanczik-Starecz Ervin
Élete
Született1956. (68 éves)
Budapest magyar
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, novella, tanulmány, ismeretterjesztő cikk
KiadóiNapkút, Püski, Kráter

Stanczik-Starecz Ervin (Budapest, 1956.–) magyar író, költő, műfordító, antropológus, kulturális antropológus.

Életpályája

[szerkesztés]

1974-ben érettségizett, majd egy éves technikumi képzésben részesült Budapesten a Bem József Ipari Szakközépiskolában.[1] Egyetemi tanulmányokat Magyar-történelem (1980), antropológia (1984), kulturális antropológia (1987) szakon végzett Szegeden.

1980 óta írt verseket, novellákat, elbeszéléseket, regényeket. 1990-től tudományos cikkeket, riportokat, műfordításokat is közre adott, főleg mapudungunból, kecsuából és spanyolból fordított magyarra. Saját kiadású/terjesztésű szamizdat lapja volt Budapesten a Kurzus. Globálperiodika (1987–1990).

Dél-Amerikában

[szerkesztés]

Chilében a Temucói Katolikus Egyetemen 1990–1992 között történeti és régészeti antropológiát tanított négy szemeszteren át. 1991-től a kulturális antropológia tanszék megalapításában vett részt mint nemzetközi pályázó, vendégoktató. Luis Pedro Hourton rektor ajánlásával került a perui Nagy Nemzeti Egyetemre (UNMSM), ahol 1992–1994 között négy szemeszteren át történeti és archeológiai antropológiát tanított.

Chilében, Araukániában (IX. régió) megismerte a mapucse bennszülött nép curileoi törzsét.[2] Fél éven át élt közöttük, beavatottként. Megfigyelhette hagyományaikat, szokásaikat, ünnepeiket, hétköznapjaikat, részt vehetett munkájukban és ünnepeiken. Az itt szerzett élményanyagot 2016-os Varázsvágta c. kötetében, ill. a Nincsen és van 2023-as gyűjteményes kötetben adta közre.

Elsajátította a törzs nyelvét, a mapudungunt. Ennek nyomán adta közre 2017-es Indiánkocsma című kötetét, bevezető tanulmánnyal. A kaweshkar indiánok utolsó főnökével is sikerült riportot készítenie Puerto Edenben[3] (közreadva a Universitat Autònoma de Barcelona Archeologia c. folyóiratában, 1994/3., magyarul História, 1996/7.).

A Perui régészeti feltárások című tudományos könyvsorozatban adta közre a Puno városától 18 km-re fekvő, chuquitoi preinka termékenység-templom részletes, régészeti leírását, mely csak jelölés szintjén szerepelt addig (ismertetés: El País, Madrid, 1994/12/08). A beszámolót több hazai lapban is leközölte (Élet és Tudomány, 1995/28; Heti Nemzeti Újság, 1994. márc. 25.).

Magyarországon

[szerkesztés]

Feleségével 1994 őszén tértek haza. 1996-tól egyetemi magántanárként antropológiát, régészeti antropológiát és magyar őstörténetet tanított. Számos kulturális lapban publikált, a Magyar Fórumban 27 éven át közölt tanulmányokat és szépirodalmi műveket.

Családja

[szerkesztés]

Lengyel nemesi eredetű család sarja, 1921-ben jöttek át Magyarországra, nagybátyja katolikus pap volt Lengyelországban. Egyik őrgróf őse részt vett "a teuton lovagokra vészt hozó 1410-es grünwaldi csatában".[4]

Édesapja Stanczik Lajos, az 1956-os forradalom harcosa és mártírja.[5] Érintettsége okán több interjút, beszélgetést adott közre a forradalom résztvevőivel.

Felesége Halász Tünde (1949–1994) hitoktató, spanyoltanár, műfordító (kubai és dél-amerikai írók). Nem sokkal Magyarországra érkezésük után hunyt el.[6]

Két lánya van, Edina és Borbála.[forrás?]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Versek a múltból; Mackensen Kiadó, Bp., 1999, 2009
  • Hajónapló; Napkút, Budapest, 2015 (Káva téka)
  • Varázsvágta. Levelek az Újvilágból; Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2016
  • Indiánkocsma. Mapucse indiánok versei, fordítások. Versek és novellák a mapucse népről; Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2017 (Káva téka)
  • A szív középmetszete. Napló, 1984–2004, töredékek; Ős-Kép, Budapest, 2018[7]
  • Úton (antológia), 2018
  • Tanulmányok / Ötezer év hazakeresése Szent László koráig / Reformer vonások Assisi Ferenc életében; Püski, Budapest, 2019
  • Útmutató és értelmezések az okunyevi kőbálványok, emlékoszlopok kézikönyvhöz; Püski, Budapest, 2019
  • A szó ünnepe (antológia); Kék-Fehér Könyvkiadó, 2019
  • Galéria / Ujguria felé; Cédrus Művészeti Alapítvány, Budapest, 2020
  • Feljegyzések az avarokról; Püski, Budapest, 2020
  • A teremtés rendje (versek); Kráter Kiadó, 2022
  • Szibériai sámán maszkok üzenete. Tanulmányok; Püski, Budapest, 2022
  • Nincsen és van. Versek, japán könyv, Araukánia, színművek, novellák; Kráter, Pomáz, 2023
  • Mérkőzés után… (önéletrajzi regény); Kráter Kiadó, 2024

Külföldi publikációk

[szerkesztés]
  • Hay y no hay (poemas); Editorial Zyg-Zag, Lima,1994

Online előadások

[szerkesztés]
  • Tanulmányok az avarokról László Gyula szellemében; 2009.09.09.
  • Szibériai sziklarajzok Dél-Szibériában, I-II. (Attila Hotel, Youtube, 2021)
  • Beszélgetés Gaál László '56-os forradalmárral (Attila Hotel, Youtube, 2022)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Napjainkban Semmelweis Egyetem Raoul Wallenberg Többcélú Szakképző Intézménye.
  2. ↑ bővebben lásd Demokrata, 2020. február 5.
  3. ↑ bővebben lásd a Varázsvágta c. kötetben
  4. ↑ Stanczik-Starecz Ervin: A lengyelek szeretett bolondja. Legendák és történelem a Stańczykokról…; in: Napútonline, 2016/09/13
  5. ↑ http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/a-pesterzsebeti-fegyveres-ellenallas-1956
  6. ↑ 3. Part. Teljességügyi Értesítő, 1995/20-21.
  7. ↑ https://www.magyarmenedek.com/products/15637/A_sziv_kozepmetszete_-_Stanczik-Starecz_Ervin.htm

Források

[szerkesztés]
  • Stanczik-Starecz Ervin: Egy életfonat szálai (Napút, 2021/június)
  • Kovács Katáng Ferenc: Hány jó napból áll egy magyar emberöltő?; Orpheusz, Budapest, 2024
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Stanczik-Starecz_Ervin&oldid=27529700”