Stall

Stall
Untersteinwand temploma
Stall címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Karintia
Járás	Spittal an der Drau-i járás
Irányítószám	9832
Körzethívószám	0 48 23
Forgalmi rendszám	SP
Népesség
Teljes népesség	1575 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	867 m
Terület	96,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 13″, k. h. 13° 02′ 05″46.886944444444, 13.034722222222
Stall weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stall témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stall osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 1607 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Stall a Spittali járásban

Stall temploma

Havasi legelő

Stall Karintia nyugati részén fekszik, a Möll (a Dráva mellékfolyója) középső szakaszán. Északról a Goldberg-csoport (legmagasabb csúcsa a 2745 m-es Sadnig), délről a Kreuzeck-csoport (Hochkreuz, 2709 m) hegyei fogják közre. Az önkormányzat 15 falut és egyéb települést fog össze: Berg ob Stall (48 lakos), Gößnitz (86), Gußnigberg (46), Latzendorf (180), Obersteinwand (54), Pußtratten (142), Rakowitzen (132), Sagas (27), Schwersberg (79), Sonnberg (139), Stadlberg (4), Stall (501), Stieflberg (33), Untersteinwand (93), Wöllatratten (47).

A környező települések: északra Flattach, északkeletre Obervellach, keletre Reißeck, délkeletre Greifenburg, délre Dellach im Drautal, délnyugatra Rangersdorf, északnyugatra Mörtschach.

Története

I.e. 1200 körül illírek települtek meg Felső-Karintiában és Tirolban, majd i.e. 400 körül észak felől kelták érkeztek, akik megalapították Noricum királyságát. I.sz. 50 körül a rómaiak betagolták az államot a birodalmukba; Stall területén a Dráva völgyétől északra, Salzburgba vezető út haladt át. A 6. században szlávok települtek meg itt, a helynevekben az -itz, -ach, -ig , -nig végződések az ő hatásukról tanúskodnak. Stall egyházközségét a 8. században alapították bajor hittérítők, majd a 10. századtól egyre több bajor érkezett, akik megtelepedtek a Möll völgyében.

Stall neve (stall=istálló) egy legenda szerint onnan származik, hogy egy földcsuszamlás után a korábbi Wildegg nevű faluból egyetlen istálló maradt épen. Valószínűbb azonban, hogy a földesúri tanyát, majorságot jelentő latin "curtis stabularia" kifejezésből ered. 957-ben már állt Stall temploma. A település eredetileg a freisingi püspök tulajdonában volt, tőlük a Lurn nemzetséghez, majd az ő kihalásuk után, 1149-ben a salzburgi érsekhez került; ott is maradt egészen 1803-ig. A 12-13. században az érsek egy csatlósa várat épített a falu mellett.

Stall önkormányzata 1850-ben jött létre és azóta határai, kisebb kiigazításoktól eltekintve, nem változtak.

Lakosság

A stalli önkormányzat területén 2016 januárjában 1607 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 1868 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,8%-a volt osztrák állampolgár. 97,9%-uk katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 0,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

• a Szt. György-plébániatemplom
• az untersteinwandi Szt. József-templom
• Stall-Wildegg várának romjai

Források

• A település honlapja
• 20636 – Stall (Gemeinde) Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Stall témájú kategóriát.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Stall (Gemeinde) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.