Stagfláció

A stagfláció közgazdasági fogalom: olyan magas infláció (áremelkedési ütem), amely lassú gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval, illetve magas munkanélküliséggel párosul.

A szókép magyarázata

A szó maga a „stagnálás” és az "„infláció” szavak összevonása.^[1]

Gazdasági jelentősége

Ha egy gazdaság stagflációba lép, ezt problémának szokták tartani, mert egy ilyen helyzet megnehezíti a költségvetési politika és a monetáris politika hagyományos eszközeinek az alkalmazását, amelyek általában arra a logikára épülnek, hogy a gazdasági növekedés lelassítása alacsonyabb, felgyorsulása magasabb inflációval jár. Stagflációs helyzetben, amikor a növekedés alacsony, az infláció pedig magas, az egyik probléma orvoslása a másik súlyosbításához vezethet és ez áttételes hatásokon keresztül negatív módon visszahathat az orvosoltnak hitt problémára is.

Nemzeti jegybanki reakciók

A jegybankok stagflációs helyzetben csak két olyan politika közül választhatnak, amelyek negatív hatásokhoz vezetnek:

A pénzkínálat (adott időpontban a gazdaságban rendelkezésre álló szabad pénzmennyiség, pontosítva^[2]) emelésével ösztönzik a gazdaságot, ami felgyorsíthatja az amúgy is magas inflációt.A II. világháború alatt ez volt a törekvése Harmadik Birodalom politikusainak az angol gazdaság tönkretétele érdekében.^[3]
Az infláció csökkentése érdekében szigoríthatják a monetáris politikát (aminek fő eszköze a kamatok emelése lehet), ez azonban még magasabb munkanélküliséget és még lassabb gazdasági növekedést okozhat.

Költségvetési hatása

Az állami költségvetésre ennél bonyolultabbak lehetnek a stagfláció hatásai. A magasabb infláció, ha minden egyéb változatlan, megemelheti az állam bevételeit és kiadásait is, és mind a bevételek, mind a kiadások csökkenhetnek, ha lassul a gazdasági növekedés. Az egyik közgazdasági gondolkodás szerint a helyes politikai keverék stagflációs helyzetben, ha a kormányzat ösztönzi a növekedést a kiadások emelésével vagy az adók csökkentésével, míg a jegybank kamatai emelésével küzd az infláció ellen. A más-más stagflációs helyzetekből azonban más-más gazdaságpolitikai keverék jelentheti a kiutat.

Érdekesség

A stagflációs hatásokat a két világháború között erősítették a különböző devizák hamisításával összefüggő nemzetközi bűncselekmények, mint a frankhamisítási botrány és utóhatása a jegyzetben hivatkozottak szerint.^[4] "

A frankhamisítási botrány, 1925–1926 36.oldaltól
A frankhamisítási ügy egy lehetséges utójátéka – hamis dínárok a Vajdaságban, 1928–1929 47. oldaltól"

Jegyzetek

↑ Bakos Ferenc.szerk.: Fábián Pál, Zigány Judit, Ármósné Eisenbarth Magda, Bödey József: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 777. o. [1986]. ISBN 963-05-4262-5
↑ Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet A pénzpiac és ..."A pénzkínálat a bankrendszer által a gazdaság rendelkezésére bocsátott pénzmennyiséget, a pénzkereslet pedig a gazdasági szereplők által tartani kívánt pénzmennyiséget jelenti.
↑ Grandiózus fonthamisítás"A németek második világháborús font- és dollárhamisító hadművelete a történelem legnagyobb ilyen célú akciója volt. És olyannyira sikerrel kecsegtetett, hogy komolyan felmerült a Bank of England valamennyi bankjegyének bevonása. Az Anglia elleni invázió előkészítését szolgáló terv lényege az volt, hogy az ötfontos és annál értékesebb pénzjegyeket szétszórják a kontinensen, ..." Szerkesztő megjegyzése: pénzkínálat emelése pénzhamisítás[1] útján, tulajdonképpen láthatatlan deflációt is előidézhet, ami egy háborús szükség gazdálkodási helyzetben beláthatatlan mértékű pszichikai nyomást jelentett volna a gazdasági károkozás mellett.Végső soron a háború alatti érthetetlen gazdagodás nyilván területileg fellépő gazdasági jelenségek miatt is lehetséges volt. Az egy másik dolog, hogy valószínűleg súrolták a tisztesség határát a gazdagodók.
↑ Kántás Balázs:Hamis pénzzel...Sorozatszerkesztő–szaklektor:Dr. Zsávolya Zoltán, Felelős kiadó a HORTHY-KORSZAK TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSÁÉRT TÁRSASÁG, Budapest, 2021ISBN 978-615-6250-19-3

Ez a gazdasági témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Bakos Ferenc.szerk.: Fábián Pál, Zigány Judit, Ármósné Eisenbarth Magda, Bödey József: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, 777. o. [1986]. ISBN 963-05-4262-5

[2] Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet A pénzpiac és ..."A pénzkínálat a bankrendszer által a gazdaság rendelkezésére bocsátott pénzmennyiséget, a pénzkereslet pedig a gazdasági szereplők által tartani kívánt pénzmennyiséget jelenti.

[3] Grandiózus fonthamisítás"A németek második világháborús font- és dollárhamisító hadművelete a történelem legnagyobb ilyen célú akciója volt. És olyannyira sikerrel kecsegtetett, hogy komolyan felmerült a Bank of England valamennyi bankjegyének bevonása. Az Anglia elleni invázió előkészítését szolgáló terv lényege az volt, hogy az ötfontos és annál értékesebb pénzjegyeket szétszórják a kontinensen, ..." Szerkesztő megjegyzése: pénzkínálat emelése pénzhamisítás[1] útján, tulajdonképpen láthatatlan deflációt is előidézhet, ami egy háborús szükség gazdálkodási helyzetben beláthatatlan mértékű pszichikai nyomást jelentett volna a gazdasági károkozás mellett.Végső soron a háború alatti érthetetlen gazdagodás nyilván területileg fellépő gazdasági jelenségek miatt is lehetséges volt. Az egy másik dolog, hogy valószínűleg súrolták a tisztesség határát a gazdagodók.

[4] Kántás Balázs:Hamis pénzzel...Sorozatszerkesztő–szaklektor:Dr. Zsávolya Zoltán, Felelős kiadó a HORTHY-KORSZAK TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSÁÉRT TÁRSASÁG, Budapest, 2021ISBN 978-615-6250-19-3

[1]

[2]

[3]

[4]