Spiritualizmus (filozófia)
A spiritualizmus a lélek vagy szellemi lények létét és tevékenységét elfogadó filozófiai irányzat.[1] Az ismeretelméleti spiritualizmus olyan idealista filozófiai irány, felfogás, amely tagadja az anyag valóságos létezését, s azt állítja, hogy minden létező alapjában véve szellem, lélek, az anyag pedig csupán ennek megjelenési formája.[2] A lélek elsőbbségét hirdeti a test felett. A lelket, a szellemet tartja az egyetlen szubsztanciának, a test nézete szerint a lélek terméke. A fideizmushoz hasonlóan a hitet helyezi a tudás helyébe, ezért végül is nyílt miszticizmushoz vezet. Megjelenési formái például a teozófia és az antropozófia.[3]
A spiritualizmus ellentéte a materializmus.[4]
Nevezetes spiritualista gondolkodók
[szerkesztés]Ókor
[szerkesztés]Újkor
[szerkesztés]- Henri Bergson[5]
- Maine de Biran[6] francia filozófus
- F. H. Bradley,[5] brit idealista filozófus
- Victor Cousin[7]
- René Descartes[5]
- Giovanni Gentile[5]
- William Ernest Hocking,[5] amerikai idealista filozófus
- Louis Lavelle,[5] francia filozófus
- René Le Senne,[5] francia idealista filozófus
- Gottfried Wilhelm Leibniz[5]
- Josiah Royce,[5] amerikai idealista filozófus
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ katolikus lexikon
- ↑ Arcanum. [2017. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)
- ↑ Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp., 1962.
- ↑ Pallas
- ↑ a b c d e f g h i j k l William James. A pluralistic universe. Harvard University Press, 16. o. (1977. január 1.). ISBN 978-0-674-67391-5. Hozzáférés ideje: 2010. július 17.
- ↑ Su-Young Park-Hwang (1998), L'habitude dans le spiritualisme français: Maine de Biran, Ravaisson, Bergson, Presses Universitaires du Septentrion.
- ↑ Routledge Encyclopedia of Philosophy: Brahman to Derrida, Taylor & Francis, 1998, p. 10: "Victor Cousin's eclectic spiritualism".