Ugrás a tartalomhoz

Spelletich István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spelletich István
Született

Szabadka
Meghalt1868. május 22. (23-24 évesen)
SzüleiSpelletich Bódog

Spelletich István (angolul: Stephen Spelletich, névváltozat: Speletics Félix;[2]) (Szabadka, 1844. – Hickory Grove, Iowa, USA, 1868. május 22.) magyar származású amerikai szabadságharcos.

Élete

[szerkesztés]

Apja, Spelletich Bódog (1815-1890),[3] országgyűlési képviselő volt, anyja, nemes Markovics Paulina (1819-1890) volt. Apja az 1848-49-es magyar szabadságharc idején Délvidék kormánybiztosa, a Szabadkát Bécs biztatására feldúlni készülő szerbeket sikerült megfékeznie egy hamarjában összeszedett nemzetőri csapattal. A világosi fegyverletétel után menekülnie kellett. Spelletich Bódog anyja összeköttetései révén hamar el tudta adni fia szabadkai birtokait. Spelletich Bódog már 1850-ben Amerikába került, Davenport (Iowa) közelében vásárolt birtokot, három fiát, s két leányát is hamarosan Amerikába hozatta.

Spelletich Bódog Spelletich István nevű fia már az amerikai polgárháború kezdetén, 1861 április 24-én katonának állt a 2. iowai önkéntes gyalogezredbe az északiak oldalán. Kapitányi beosztásban harcolt, a déliek Fort Donelson erődjének elfoglalásakor (1862. február 11-16) tüntette ki magát, a dicséretet Henry W. Halleck tábornok írta be a hadi jelentésbe, így Spelletich István mint Fort Donelson (Tennessee) egyik hőse került be az amerikai hadtörténelembe. 1864. április 28-án lejárt a szolgálati ideje, ezután a háború végéig a 14. missouri lovasságnál teljesített szolgálatot. A polgárháború után is a hadsereg kötelékében maradt, részt vett az indiánok elleni harcokban. A nehéz körülmények a hadseregben aláásták egészségét, betegséggel, sebesüléssel került haza. A szülői háznál halt meg 1868 május 22-én, 24 éves korában. Ott is temették el Ádám nevű fivére mellé, aki még 1863-ban, 15 éves korában az iowai Hickory Grove-ban halt meg betegségben. A davenporti Oakdale temetőben nyugszanak.

Az apát nagyon megviselte két fiának halála, harmadik fiára, Mihályra hagyta a Davenport melletti földbirtokot, egyéb ingóságokat és a két testvére sírjának gondozását, ő pedig két lányával hazatért Magyarországra. Mihály Davenport város megbecsült polgára lett, volt békebíró és oktatási bizottsági tag is, leszármazottai is Davenport-ban vagy annak környékén telepedtek meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Spelletics, Felix (Sohn) (BLKÖ)
  2. Dancs Lajos visszaemlékezéseiben ifjú Speletics Félix, lásd a szöveg végén levő névsort
  3. Vasvárynál az apa neve Spelletich Félix, lásd Vasváry forrásokban i.m.

Források

[szerkesztés]
  • Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban 1861–1865. Budapest, 1964. 149 p. Spelletich István lásd 93-94. p.
  • Lincoln's Hungarian heroes; the participation of Hungarians in the Civil War, 1861-1865 / by Edmund Vasvary. Washington, D.C., The Hungarian Reformed Federation of America, 1939. 171 p. Spelletich István lásd 81, 158. p. (angolul) és (magyarul)
  • Vida István Kornél: Világostól Appomattoxig: magyarok az amerikai polgárháborúban. Budapest; Akadémiai Kiadó, 2011. Spelletich István lásd 305-306. p.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]