Speidl Zoltán (játékvezető)

Speidl Zoltán
Speidl Zoltán a hátsó sorban jobbról a negyedik
Személyes adatok
Teljes név	Speidl Zoltán
Születési dátum	1880. március 17.
Születési hely	Losonc, Magyarország
Halálozási dátum	1917. július 3. (37 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Egyéb foglalkozás	fogalmazó, újságíró
Nemzeti játékvezetés
Évek Bajnokság Státusz 1901–1917 NB I Játékvezető
A Wikimédia Commons tartalmaz Speidl Zoltán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerzett érmek

Atlétika Magyar bajnokság bronz 1897 100 yard arany 1901 440 yard

Speidl Zoltán (Losonc, 1880. március 17. – Budapest, 1917. július 3.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, olimpikon atléta. Joghallgatóként államtudományi doktorátust szerzett. A MÁV budapesti központjában titkár, fogalmazó, sportújságíró.

Pályafutása

Sportolóként

A XIX. század végén kibontakozó sportmozgalmak egyik lelkes, sokoldalú híve. Kiváló atléta. Az 1900. évi nyári olimpiai játékokon a 800 méteres síkfutásban ötödik helyezett volt. Indult a 400 méteres síkfutásban és a 200 méteres gátfutásban is, de ezekben nem ért el olimpiai pontot érő helyezést. 1897-ben 100 yardon bronzérmes, 1901-ben 440 yardon országos bajnok. 1900–1902 között 1000 m-es síkfutásban háromszoros osztrák bajnok. Joghallgató korában a BEAC főtitkára és a labdarúgócsapat kapitánya. Tanulmányait befejezve a MÚE egyesület tagja.

Nemzeti játékvezetés

A magyar labdarúgás kezdetén 1897–1904 között az első hazai – nem vizsgázott – bírók egyike. Az új sportág iránti elkötelezettségével vállalta, hogy az egymás után alakuló labdarúgó-egyesületek felkészülési, illetve barátságos mérkőzésein BEAC, majd MÚE csapat-bíróként segítette a játékot. A játékosoktól való megkülönböztetés miatt a korabeli bírók nemzetiszín karszalagot viseltek ruházatuk felett. Korabeli irodalom szerint 1901–1904 között az egyik legjobb bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. NB I-es mérkőzéseinek száma: 1.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1901. február 17.	Csömöri úti pálya, Budapest	első labdarúgó-bajnokság nyitómérkőzése	BTC – BSC	4 – 0	300

Sportvezetőként

Az Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökség és a szövetségi alakulat egy-egy képviselőjéből összeállított igazgatói tanács 1901. február 4-i első értekezlete Speidl Zoltán titkár vezetésével kimondta, hogy hivatalos lapnak a Sport-Világot tekinti, vitás kérdésekben pedig ezentúl az angol ligaszabályzat lesz mérvadó.

1910-ben a Sporthírlap szorgalmazta az önálló bírótestület megalakítását, Oprée Rezső, Herczog Ede, ifj. Földessy János, Speidl Zoltán és Vida Henrik kidolgozta a testület alapszabály tervezetét és a kötendő kartell pontjait, de a testület megalakítását féltékenységből (nem tudnának beleszólni a bíróküldésbe) ismét elodázták.

Írásai

1901–1905 között a Sport-Világ felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. Írásai 1899/1901 között az Egyetemi Lapokban, a Sport-Világban, 1902-ben az Ország-Világban, 1908-ban a Pesti Hírlapban, 1913-ban a Budapesti Hírlapban jelentek meg. Írásaiban legtöbbet az atlétikával foglalkozott.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Speidl Zoltán (játékvezető) témájú médiaállományokat.

• Speidl Zoltán. mno.hu. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
• Speidl Zoltán profilja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán (angolul)
• Speidl Zoltán profilja az Olympedia oldalán (angolul)
• Speidl Zoltán. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
• Speidl Zoltán. kerszoft.hu. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
• Speidl Zoltán. elte.hu. (Hozzáférés: 2016. január 5.)
• Speidl Zoltán. wordpress.com. (Hozzáférés: 2016. január 5.)