Soulavy Ottokár
Soulavy Ottokár (Brassó, 1862. január 29. – Budapest, 1915. december 13.) vasútmérnök, vasúti biztosítóberendezések fejlesztője, szakíró, az egykori Déli Vasút egyik főfelügyelője.
Élete, munkássága
[szerkesztés]Soulavy Ottokár 1884-ben végzett mérnökként a brünni műszaki egyetemen, 1883–1885 között az egyetemen kultúrmérnöki szakán volt tanársegéd.
1885-ben a Déli Vasúttársasághoz szegődött, ahol a társaság érdekeltségébe tartozó Barcs–Pakráci helyiérdekű vasútvonal daruvári központjának vezetője lett. 1888-tól a vasúttársaság kanizsai, majd 1892-től a székesfehérvári, 1893-tól pedig a budapesti felügyelőségét irányította. 1898-ban a társaság műszaki szakértőjeként, 1904-től főfelügyelőjeként dolgozott.
A brünni egyetem 1903-ban avatta műszaki doktorrá a vasúti földművek csúszásának vizsgálatairól írt értekezése alapján. 1915-ben a Déli Vasút középponti felügyelőjévé és a vasúti pályaépítő és fenntartó osztály főnökhelyettesévé nevezték ki.
A vasúti minden területén tevékeny Soulavy a vasúti biztosítóberendezések fejlesztésével ért el komoly elismerést. A szabadalmazott szerkezeteit, berendezéseit sokfelé alkalmazták, szerte az Osztrák–Magyar Monarchia területén futó vasútvonalakon.
Szakmai művei
[szerkesztés]- Csuszamlós talajon épített pálya javítása és vízmentesítése, Budapest, 1900.
- Önműködő villamos szerkezetű vasúti biztosító berendezések, Budapest, 1905.
- A vasúti biztosító berendezések, Budapest, 1909.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Osztrák életrajzi lexikon 1815–1950 (német nyelven) (html/pdf). (Hozzáférés: 2010. október 14.)
- Magyar mérnök- és építészegylet közlönye (1915) (magyar nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2010. október 14.)[halott link]
- Magyar írók élete és munkái (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. október 14.)