Mocsári csorbóka

Mocsári csorbóka
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Őszirózsafélék (Asteraceae);
Nemzetség:	Sonchus;
Tudományos név
	Sonchus palustris; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mocsári csorbóka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári csorbóka témájú médiaállományokat és Mocsári csorbóka témájú kategóriát.

A mocsári csorbóka (Sonchus palustris) az őszirózsafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, mocsarakban, vízpartokon élő növényfaj.

Megjelenése

A mocsári csorbóka 100-150 (350) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Sűrű csoportokban nő, sérülésre fehér tejnedvet ereszt. Töve megkeményedett, többé-kevésbé fás. 1-3 cm vastag szára egyenes, felálló, belül üreges. Alsó levelei nagyok, lándzsásak, szárölelők, vállai nyilazottak, élük mélyen vagy sekélyebben karéjos, a karéjok megnyúlt háromszögletűek, néha maguk is lándzsásak lehetnek. A felső levelek jóval kisebbek, élei finoman fűrészesek, kis tüskékkel. A másod- és harmadrendű erek is fehéresen látszanak.

Virágzata laza álernyő. A virágok csak nyelves virágocskákat tartalmaznak, a nyelvek halványsárgák, hosszuk kb. megegyezik a csövecskéével. A virágok szára és csészelevelei sűrűn szőrösek-mirigyesek.

Termése megnyúlt ovális, barna, hosszában bordázott, 3,5-4 mm-es kaszattermés, 7-9 fehér repítőszőrrel.

Kromoszómaszáma 2n = 18.

Elterjedése és termőhelye

Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől Nyugat-Szibériáig. Észak-Amerikában Kanada Ontario államába behurcolták, inváziós fajnak minősül. Magyarországon főleg a dombvidékeken és a középhegységekben elterjedt, az Alföldön ritka.

Nádasok, mocsárrétek, magaskórósok, magassásosok, üde gyomtársulások lakója.

Júniustól októberig virágzik. Télen a szára elfagy.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.