Ugrás a tartalomhoz

Sonata Arctica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sonata Arctica
Információk
EredetFinnország
Alapítva1996
Aktív évek1996-napjainkig
MűfajPower metal
KiadóNuclear Blast
Tagok
Tony Kakko
Elias Viljanen
Tommy Portimo
Marko Paasikoski
Henrik Klingenberg
Korábbi tagok
Pentti Peura
Mikko Harkin
Janne Kivilahti
Jani Liimatainen

A Sonata Arctica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sonata Arctica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Sonata Arctica egy 1996-ban alakult finn power metalt játszó együttes Kemiből.

Történet

[szerkesztés]

Az együttest Tony Kakko, Jani Liimatainen, Marko Paasikoski, Tommy Portimo és Pentti Peura alapította 1996-ban, Kemiben. Akkoriban a Tricky Beans névvel kerültek be a metal közösségbe. Hamarosan rögzítettek is 3 demót – a Friend 'till the Endet, az Agre Pampperst és a PeaceMakert.

1997-ben a nevüket Tricky Meansre változtatták (ekkor jött Janne, az új basszusgitáros), és ettől a ponttól 1999-ig tartó időszakban alakult ki a csapat stílusa, a gyors, dallamos és a billentyűorientált heavy metal, a tiszta és magas énekhang. Tonyra, mind oly sokakra akkoriban, nagy hatással volt a Stratovarius hangzása, azért emlegetik néhol együtt is őket.

1999-ben a csapat felvette újabb demójukat, a FullMoont a kemi Tico Tico Stúdióban, ami az első igazi metal számuk volt. Ekkor a felállás a következő volt: Tony Kakko (ének és billentyű), Jani Liimatainen (gitár), Janne Kivilahti (basszusgitár) és Tommy Portimo (dob). A demót a Spinefarmhoz is elküldték. Még ebben az évben felvették a Sonata Arctica nevet, és megjelent első kislemezük Finnországban, az UnOpened. Mivel számaik felkerültek a toplistákra, az együttes már könnyen talált kiadót, hogy zenéjük a világ minden pontjára eljusson. Ezt kihasználva el is készítették első nagylemezüket, az Ecliptica-t.

Tony Kakko már csak az énekre koncentrált, ugyanis csatlakozott hozzájuk Mikko Härkin (a Kenzinerben játszott azelőtt), aki vállalta a szintetizátort, és jól beilleszkedett a csapatba.

2000 elején a Sonata Arctica a Stratovarius-szal, és a Rhapsody-val együtt indult Európa körüli turnéra. Marko Paasikoski közben visszatért a basszusgitár húrjaihoz, leváltva Janne-t.

2000 végétől az együttes a következő albumukon dolgozott – ez volt a Silence – amit 2001 júniusában jelentettek meg. Ezt egy nagyméretű koncertturné követte, szinte mindenütt Európában, és Japánban is. 2002-ben a Sonata Arctica már Amerikába is eljutott, koncertet adva Brazíliában és Chilében. Az együttes tagjai szerint ezek legjobb koncertjeik közé tartoztak – a másik legjobb pedig a 2002-es Japán turné volt szerintük. Utóbbin fel is vettek egy koncertalbumot, a tokyói koncertről, és Songs of Silence címmel jelentették meg.

2002 végén Härkin személyes okokra hivatkozva elhagyta a zenekart. A harmadik albumukat – Winterheart's Guild – Jens Johansson (Stratovarius) ideiglenes segítségével hozták létre, valamint Tony is vállalt billentyűs szerepet. Az album végül 2003-ban jelent meg.

Az új billentyűs szerepére sokan jelentkeztek, akik közül kettő különösen tetszett a csapat tagjainak, aztán a személyisége alapján megtalálták az emberüket. Ez az érdekes ember volt Henrik Klingenberg, aki oszlopos tagja lett a csapatnak, és a Winterheart's Guild – turnén már ő játszott. A koncertek nagy részén teltház volt.

A csapat kiadót váltott, ezentúl a legnagyobb európai kiadócég, a Nuclear Blast adja ki munkáikat.

2004 elején az együttes az Iron Maiden előzenekaraként játszott annak japán turnéján. Eközben Tommy Portimo, a csapat dobosa apa lett, márciusban megszületett kislánya.

A Reckoning Night-ot 3 hónapon keresztül rögzítették, majd októberben kiadták. Ugyanekkor kiadott kislemezük is a finn toplistán volt, 6 héten keresztül. Egy bemutató koncert következett volna, de a már népszerűvé vált Nightwish meghívta őket egy európai turnéra, és így megváltoztak a tervek. Több mint 10 000 ember hallotta ezeken a koncerteken a Sonata Arcticát.

2005 elején ismét a Nightwish-sel tartottak, hogy előzenekarként szerepeljenek annak észak-amerikai koncertturnéján. Bár ezek a koncertek a Nightwish számára elmaradtak, de a Sonata Arctica-s fiúk tettek egy rövidebb turnét, amelynek állomásai kanadai és USA-beli koncertek voltak.

Az együttes elkészítette első koncert DVD-jét, amelynek a For the Sake of Revenge nevet adták. Ezen a 2006-ban megjelent kiadványon egy régebbi, 2004. februári tokyói koncert kapott helyet. A Spinefarm Records még egy utolsó összeállítást megjelentetett a fiúktól, mielőtt kiadót cseréltek. Ennek a címe The End of This Chapter volt, ami Japánban 2005 augusztusában, míg Európában 2006 májusában jelent meg.

Egy PC-s játék tervei is készültek a Sonata Arctica karakterei és zenéje alapján, és a Winterheart's Guild címet adták neki, mint az albumnak. A játékot Zelian Games fejleszti, egy akció-RPG stílust megcélozva, kb. mint a Fallout és a Diablo. A játékról egyelőre kevés infó van, viszont jó hír, hogy a fejlesztés nem állt meg.

2006 decemberétől a csapat megkezdte következő stúdióalbumuk rögzítését. Most először finn nevet adtak az albumnak – Unia –, ami május 25-én jelent meg. Ez az album kisebb fordulópont a csapat életében, ugyanis kicsit eltér a stílus az előző albumoktól, és ugyanekkor logót is változtattak.

Március 2-án az együttes gitárosa, Jani Liimatainen bejelentette, hogy az elkövetkezendő időszakban nem tud játszani a koncerteken, ugyanis teljesítenie kell kötelező katonai szolgálatát. Ebben az időszakban Elias Viljanen fogja helyettesíteni Janit.

2011-ben Sonata Arctica: Tommy Portimo, Elias Viljanen, Tony Kakko, Marko Paasikoski és Henrik Klingenberg.

Jelenleg

[szerkesztés]
  • Tony Kakko – (1996–tól) ének, (billentyű az 'Ecliptica'-án és a 'Winterheart's Guild'-en)
  • Elias Viljanen – (2007–től) gitár
  • Pasi Kauppinen – (2013-tól) basszusgitár
  • Tommy Portimo – (1996–tól) dob (1981. szeptember 5-én született a lappföldi Kemiben. Premier dobokon és Paiste cintányérokon játszik Pro-Mark ütőkkel.)
  • Henrik Klingenberg – (2003–tól) billentyű

A múltban

[szerkesztés]
  • Pentti Peura – (1996–1999) basszusgitár
  • Janne Kivilahti – (1999–2000) basszusgitár
  • Mikko Härkin – (2000–2002) billentyűs
  • Jani Liimatainen – (1996–2006) gitár
  • Marko Paasikoski – (2000–2013) basszusgitár

Vendégzenészek

[szerkesztés]
  • Raisa Aine (fuvola) – "Letter to Dana"
  • Nik Van-Eckmann (átvezető beszédek) – Silence és Reckoning Night
  • Mika Niilonen (átvezető beszédek) – Silence
  • Mikko Karmila (zongora) – Silence
  • Timo Kotipelto (ének) – "False News Travel Fast"
  • Renay Gonzalez (női átvezető hang) – "The End of This Chapter"
  • Jens Johansson (billentyű szólók) – a Winterheart's Guild 4 számában
  • Peter Engberg (különböző instrumentális részek) – Unia
  • Johanna Kurkela (női vokál) – The Days of Grays
  • Perttu Kivilaakso (cselló) – The Days of Grays

Lemezek

[szerkesztés]

Nagylemezek és EP-k

[szerkesztés]
Megjelenés dátuma Cím Kiadó
1999. szeptember 9. Ecliptica Spinefarm Records
2000. október 18. Successor (EP) Spinefarm Records
2001. február 22. Orientation (EP) Spinefarm Records
2001. szeptember 4. Silence Spinefarm Records
2003. május 27. Winterheart’s Guild Spinefarm Records
2003. november 5. Takatalvi (EP) Spinefarm Records
2004. augusztus 30. Don’t Say a Word (EP) Nuclear Blast
2004. október 11. Reckoning Night Nuclear Blast
2007. május 25. Unia Nuclear Blast
2009. szeptember 16. The Days of Grays Nuclear Blast
2012. május 18. Stones Grow Her Name Nuclear Blast
2014. március 28. Pariah's Child Nuclear Blast

Koncertfelvételek és összeállítások

[szerkesztés]
Megjelenés dátuma Cím Kiadó
2002. november 20. Songs of Silence (koncertalbum) Spinefarm Records
2005. augusztus 24. The End of This Chapter (összeállítás) Spinefarm Records
2006. március 31. For the Sake of Revenge (koncertalbum és DVD) Nuclear Blast
2006. november 15. The Collection 1999-2006 (összeállítás) Spinefarm Records
2011. november 11. Live in Finland (koncertalbum és DVD) Nuclear Blast

Kislemezek

[szerkesztés]

Demók

[szerkesztés]
  • Friend 'till the End (1996)
  • Agre Pamppers (1996)
  • PeaceMaker (1997)
  • FullMoon (1999)

Feldolgozások

[szerkesztés]
  • Fade to BlackMetallica (Victoria's Secret, Takatalvi)
  • Wind Beneath My WingsBette Midler (Orientation)
  • Die With Your Boots OnIron Maiden (Last Drop Falls, Orientation)
  • World in My EyesDepeche Mode (Don't Say a Word)
  • Two Minds, One SoulVanishing Point (Don't Say a Word)
  • Still Loving YouScorpions (Takatalvi)
  • I Want Out – Helloween (Takatalvi)
  • Out in the FieldsGary Moore (Paid in Full)
  • Silent JealousyX Japan (élő)
  • Crash & BurnYngwie Malmsteen (élő)
  • Excuse Me While I Kill Myself – Sentenced (élő)
  • I Was Made for Lovin' YouKISS (élő)
  • Smoke on the WaterDeep Purple (élő)
  • Gaston y'a l'téléfon qui son – Nino Ferrer (élő)
  • One – Metallica (élő)
  • Black DiamondStratovarius (élő, rövid klip a Stratovarius – Infinite Visions VHS/DVD kiadványán)
  • My Heart Will Go OnCeline Dion (élő)

Videóklipek

[szerkesztés]
  • Wolf & Raven
  • Don't Say a Word
  • Paid in Full
  • Flag in the Ground
  • I Have A Right
  • Shitload Of Money

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Sonata Arctica
A Wikimédia Commons tartalmaz Sonata Arctica témájú médiaállományokat.