Ugrás a tartalomhoz

Somogyi Endre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyi Endre
SzületettSchwartz Endre
1922. február 26.
Kisvárda
Elhunyt2006. március 9. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Orvostudományi Egyetem (–1952)
Kitüntetései
A Semmelweis Egyetem rektora
Hivatali idő
1985 – 1991
ElődSzécsény Andor
UtódRéthelyi Miklós
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyi Endre, születési nevén Schwartz Endre (Kisvárda, 1922. február 26. – Budapest, 2006. március 9.) magyar orvos, az igazságügyi orvostan nemzetközi hírű személyisége.

Életpályája

[szerkesztés]

Apai ágon iparos, anyai oldalon mezőgazdász családból származik. 1940-ben érettségizett a Kisvárdai Magyar Királyi Állami Bessenyei György Gimnáziumban, majd a géplakatos-vasesztergályos szakmában szerzett képesítést. 1942 márciusától 1943 októberéig Budapesten állt alkalmazásban, majd behívták munkaszolgálatra. 1944 májusában az orosz frontra került. 1945. április 4-én érkezett a mauthauseni koncentrációs táborba, majd annak evakuálása után a gunskircheni táborba vitték. A tábort 1945. május 4-én az amerikai hadsereg szabadította fel. Hazaérkezése után 1945 szeptemberében kezdte meg orvosi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1952-ben doktorált. Ötödéves orvostanhallgató korában demonstrátori kinevezést kapott az egyetem Törvényszéki Orvostani Intézetébe. Ebben az intézetben dolgozott nyugdíjazásáig. 1955-ben kórbonctan-kórszövettanból és igazságügyi orvostanból tett szakvizsgát. Ezt követően a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság mellett állandó orvosszakértőként is működött.

1959-ben az orvostudományok kandidátusi címét védte meg, miután 1958. szeptember 1-jétől már adjunktus és 1959. szeptember 1-jétől pedig docens lett.

1969. július 1-én tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki s egyben az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója egészen 1992-ben történt nyugdíjba vonulásáig. 1972-ben a MTA doktora címét nyerte el.

1979 és 1985 között tudományos rektorhelyettes, majd 1985-től 1991-ig az egyetem rektora. 1998-ban lett professzor emeritus. 2002-ben aranydiplomát kapott az egyetemtől.

Főbb kutatási területe

[szerkesztés]

Az elektromos áram szívkárosító hatása, a hirtelen szívhalál, a szívizom biopsziás mintái, összehasonlító morphológiai és biokémiai vizsgálata, különös tekintettel a szívtranszplantációra.

Főbb eredményei

[szerkesztés]
  • Elsőként vezette be a kromoszóma vizsgálatokat a származás megállapítási ügyekben.
  • Ő teremtette meg a bioprotézis készítés és a morfológiai vizsgálat feltételeit a szívbillentyű cseréjének alkalmazására.
  • A hirtelen szívhalál patomechanizmusának vizsgálatában kimutatta az ingerületvezetés és a képző rendszer és érhálózata elváltozásainak jelentőségét.
  • Új módszereket dolgozott ki és vezetett be a ritka földfémek hisztokémiai kimutatására és a topooptikai reakciók elektronmikroszkópos szintű alkalmazására.

Főbb publikációi

[szerkesztés]
  • 20 kötet könyvet írt, öt könyvfejezetet és 244 tudományos publikációt tett közzé.
  • Az Igazságügyi Orvostan alapjai c. tankönyve hat kiadást ért el. 1967-ben jelent meg „Az elektromos baleset és villámcsapás klinikuma és pathológiája, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. Tíz kötetben dolgozta fel az Egészségügyi Minisztérium Igazságügyi Orvosi Bizottságának orvostovábbképző szolgáló anyagot.
  • „Az elektromos áram okozta elváltozások vizsgálatáról” fejezetet írt a Forensic Medicine Enviromental Hazard című, Tedesschi-Eckert által szerkesztett három kötetes munkában.
  • Alapító főszerkesztője volt a Morphológia és Igazságügyi Orvostani Szemlének.
  • Tíz évig szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia- Acta Morphologica című angol nyelvű folyóiratot. Szerkesztőbizottsági tagként működött közre a Journal of Legal Medicine, az Excerpta Medica Abstract Inform, valamint a Forensic Medicine Enviromental Hazards című lapok kiadásáában.

Társadalmi szerepvállalása

[szerkesztés]
  • Tagja volt a Magyar Igazságügyi Orvosi Társaságnak és a Magyar Patológusok Társaságának. Elnöki tisztséget töltött be az 1841-ben alapított és jogfolytonos Magyar Természettudományos Társulat Egészségügyi szekciójában.
  • az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának 1966-tól 1989-ig a tagja volt, közben 15 éven át elnökhelyettese volt.
  • A Német Igazságügyi Orvosi Társaság, a Royal Microscopical Society, a Csehszlovák Purkynje Társaság, a Kubai Igazságügyi Orvosi Társaság, a Nemzetközi Igazságügyi Orvostani és Szociális Orvostani Akadémia amelynek 1967-tól 1970-ig főtitkára, 1985-tól 1988-ig elnöke volt.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Akadémiai Díj (1963; 1973)
  • Baló József-emlékérem
  • Szocialista Munkáért (1958; 1962)[1][2]
  • Érdemes Orvos (1963)
  • Jendrassik Ernő-emlékérem (1965)
  • Markusovszky-díj (1972)
  • Szocialista Kultúráért (1981)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1982)[3]
  • Bugát Pál-emlékérem (1987; 1995)
  • Madzsar József-díj (1989)
  • Batthyány-Strattmann László-díj (1994)
  • Semmelweis Egyetem aranygyűrűje

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar Közlöny, 1958. szeptember 2. (78. szám)
  2. ↑ Magyar Közlöny, 1962. november 16. (86. szám)
  3. ↑ Magyar Közlöny, 1982. november 9. (68. szám)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somogyi_Endre&oldid=27316219”