Aranyvessző

Aranyvessző
	Kanadai aranyvessző; (Solidago canadensis subsp. altissima)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Őszirózsafélék (Asteraceae);
Alcsalád:	Őszirózsaformák (Asteroideae);
Nemzetség-; csoport:	Astereae;
Nemzetség:	Aranyvessző (Solidago); L.
Fajok
	lásd a szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Aranyvessző témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyvessző témájú médiaállományokat és Aranyvessző témájú kategóriát.

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Aranyfa és Aranyeső.

Az aranyvessző (Solidago) az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó virágos évelő növények nemzetsége.

További elnevezései: aranyosvessző, aranyruta, erősrojt, istápfű.^[1]

Elterjedése, élőhelye

Tipikusan holarktikus nemzetség: a mintegy nyolcvan faj elsöprő többsége észak-amerikai, de élnek Észak-Afrikában és Kelet-Ázsiában is. Európában csak négy faja honos. Ezek közül a Kárpát-medence síkvidéki területein főként a közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea) terjedt el; a Solidago alpestris W. et Kit. (S. carpatica Schrad.) a havasokban lelhető fel.

Megjelenése, felépítése

Két-három méter magas, karcsú, sűrű levelű, a tövénél bokrosodó kórók.

Életmódja, termesztése

A mérsékelt égövön a legtöbb faj gondozás nélkül is szépen fejlődik: nem igényel se sok csapadékot, se különleges talajt. Éppen ezért hazánkban a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) már több helyen elvadult, invazív özöngyom; a hasonképpen Amerikából áthozott magas aranyvessző (Solidago gigantea) főleg a Nyugat-Dunántúlon települt meg (erdők szélén, vizek mentén).

Felhasználása

A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is.

Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék) és az illóolajok. Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéjsavszármazékokat és cserzőanyagokat is tartalmaznak.

Másutt a Solidaginis herba drog szaponin-, cseranyag-, rutin-, keserűanyag-, nikotinsav- és kevés illóolaj-tartalmát említik. A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából. A magas aranyvessző drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a közönséges aranyvesszőé.^[2]

További, dísznövényként Amerikából Európába áttelepített fajok:

Solidago gigantea Aiton,
Solidago canadensis L.
Solidago grandiflora Desf.,
Solidago nutans Aiton,
Solidago procera Aiton,
Solidago pyramidalis Moench,
Solidago sempervirens L.,
Solidago serotina Aiton,

Fontosabb fajok

A fentebb említetteken túl:

Solidago albopilosa
Solidago arguta
Solidago bicolor
Solidago caesia
Solidago cutleri
Solidago fistulosa
Solidago flexicaulis
Solidago gattingeri
Solidago hispida
Solidago juncea
Solidago latissimifolia
Solidago leavenworthii
Solidago macrophylla
Solidago microglossa
Solidago missouriensis
- S. m. var. fasciculata
Solidago mollis
Solidago multiradiata
Solidago nemoralis
Solidago odora
Solidago ouachitensis
Solidago patula
Solidago petiolaris
- S. P. var. angusta
Solidago ptarmicoides
Solidago puberula
Solidago purshii
Solidago radula
Solidago rugosa
- S. r. subsp. aspera
Solidago sciaphila
Solidago shortii
Solidago simplex
- S. s. subsp. randii
  - S. s. subsp. randii var. gillmanii
  - S. s. subsp. randii var. racemosa
  - S. s. subsp. randii var. randii
Solidago spathulata
Solidago speciosa
- Solidago speciosa var. erecta
- Solidago speciosa var. rigidiuscula
Solidago spectabilis
Solidago sphacelata
Solidago spithamea
Solidago squarrosa
Solidago stricta
Solidago tortifolia
Solidago uliginosa
Solidago ulmifolia
Solidago velutina
Solidago verna
Solidago virgaurea

Jegyzetek

↑ aranyvessző (Solidago). In Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 23. o. ISBN nélkül
↑ Aranyvesszőfű. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 80–81. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)

Források

További információk

Aranyvessző - gyogynovenyek.info

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] ranyvessző (Solidago). In Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 23. o. ISBN nélkül

[2] Aranyvesszőfű. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 80–81. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)

[1]

[2]