Soemmerring-gazella

Soemmerring-gazella
	Soemmerring-gazella a St. Louisi állatkertben
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Antilopformák (Antilopinae);
Nemzetség:	Gazellák (Antilopini);
Nem:	Nanger; Lataste, 1885
Faj:	N. soemmerringii;
Tudományos név
	Nanger soemmerringii; (Cretzschmar, 1828)
Szinonimák
	Gazella soemmeringii (Cretzschmar, 1826);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Soemmerring-gazella témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Soemmerring-gazella témájú médiaállományokat és Soemmerring-gazella témájú kategóriát.

A Soemmerring-gazella (Nanger soemmerringii, korábban Gazella soemmerringii) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.^[1]

Előfordulása

Szudán, Etiópia, Szomália száraz, szavannás területei.

Alfajai

Nanger soemmeringii berberana (Matschie, 1893) - a Szomáliában elterjedt alfaj
Nanger soemmeringii butteri (Thomas, 1904)
Nanger soemmeringii soemmeringii (Cretzschmar, 1828) - a Szudánban élő alfaj

Megjelenése

E faj testfelépítésében nagy hasonlóságot mutat a dámgazellával (Nanger dama), akár a szarvának alakja, akár szőrzetének mintázata alapján. Szőrméje világos-, kávébarna, így fakóbbnak tűnhet a dámgazella erősebb színeivel szemben. A szem környéki fekete sáv is hasonlóságuk további jegye, a Soemmerring-gazellának azonban szemből nézve a szarvaitól az orráig viszonylag egybefüggő fekete sáv húzódik. A faj testhossza 125-150 centiméter, marmagassága 85-92 cm, tömege 34-45 kilogramm között van átlagosan. Mindkét nem képviselői viselnek szarvat, a hímeké valamelyest hosszabb, 50-58 cm.

Életmódja

A hímek territoriálisak, területük határát más gazellákhoz hasonlóan a talaj patájukkal való kaparásával teszik világossá a betolakodókkal szemben, de amelyik túl messze betéved a területére, azt a leszegett szarvaival is figyelmezteti. Általában 5-20 fős csoportokban járnak, ritkák a nagyobb csapatok. Elsősorban szavannai fűfélékkel, hajtásokkal táplálkozik. Természetes ellensége a gepárd, a szervezett csapatokban vadászó hiénakutya, az oroszlán, a leopárd, a foltos hiéna. E ragadozók többsége azonban csak a fiatal vagy a beteg, sérült példányokra jelent veszélyt.

Szaporodása

A nőstény vemhességi időszaka 6-7 hónapig tart, s ezt követően hozza világra kicsinyét. Az újszülött világra-jövetele után az anyja körüli bozótba fekszik le. Körülbelül 6 hónaposan válnak önállóvá, másfél éves korukra válnak ivarilag éretté. Élethosszuk általában 14 év.

Jegyzetek

↑ (2014) „Just another island dwarf? Phenotypic distinctiveness in the poorly known Soemmerring's Gazelle, Nanger soemmerringii (Cetartiodactyla: Bovidae), of Dahlak Kebir Island”. Biological Journal of the Linnean Society 111 (3), 603–620. o. DOI:10.1111/bij.12239.

Források

További információk

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 29.), mint Nanger soemmerringi

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Chiozzi2014-1] (2014) „Just another island dwarf? Phenotypic distinctiveness in the poorly known Soemmerring's Gazelle, Nanger soemmerringii (Cetartiodactyla: Bovidae), of Dahlak Kebir Island”. Biological Journal of the Linnean Society 111 (3), 603–620. o. DOI:10.1111/bij.12239.

[1]