Ugrás a tartalomhoz

Soa Reged vollói kormányzóné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soa Reged
Soa Reged Menelik
Az etiópiai Volló tartomány kormányzónéja
ሸዋረገድ
Uralkodási ideje
1892. január 1897. július 20.
ElődjeManalebis (Manebis)
UtódjaAltas
Életrajzi adatok
UralkodóházSalamon-dinasztia
Született1867
Etiópia
Elhunyt1897. július 20. (30 évesen)
Etiópia
ÉdesapjaII. Menelik etióp császár (1844–1913)
ÉdesanyjaDesszeta (Deszta) vollói úrnő
Testvére(i)Zauditu etióp császárnő
Házastársa1. Vadidzso Gobena (–1905)
Házastársa2. Rasz Mikael (1850 körül–1918)
Gyermekei1. férjétől:
1. Vosszen Szeged Vadidzso (1885–1908)
2. férjétől:
2. Zenebe Vork Mikael úrnő (1892–1904)
3. N. (fiú) Mikael (–1905 körül)
4. V. Ijaszu császár (1897–1935)
SablonWikidataSegítség

Soa Reged (Etiópia, 1867Etiópia, 1897. július 20.), amharául: ሸዋረገድ (šäwarägäd), jelentése: Te megérdemled Soát, névváltozatai: Soa Reggad, Soa Ragad, Soarega, vollói kormányzóné, V. Ijaszu etióp császár anyja és Zauditu etióp császárnő nővére. A Salamon-dinasztia soai ágának a tagja.

Élete

[szerkesztés]

II. Meneliknek, Etiópia császárának Desszeta (Deszta) vollói úrnővel[1] való házasságon kívüli kapcsolatából származó nagyobbik lánya. Az anyja a soai királyi udvartartásnál szolgált. Egy öccse, Aszfa Vosszen (18731888) és egy húga, Aszkala Mariam (18761930), a későbbi Zauditu császárnő volt, de ők is apjuk egy-egy házasságon kívüli kapcsolatából származtak, más-más anyától. Közülük Zauditu volt apja kedvence.

Soa Regedet apja, az ekkor még csak soai király, csak akkor ismerte el édeslányának, mikor az elérte a házasságkötéshez szükséges kort. Ezzel ellentétben húgát, Zauditut apjuk már kisgyermekként udvarában neveltette. Szahle Mariam, a későbbi II. Menelik harmadik felesége, a gyermektelen Taitu is lányává fogadta, és ekkor feleségül adták királyi apja tanácsadójának, Gobena Dacsi rasznak a fiához, Vadidzso úrhoz. A házasság nem tartott soáig, de ebből a frigyből egy fiú, Vosszen Szeged (18851908) született, aki nagyapja örököse lett, de testi hibája (törpesége) miatt később ejtették, és még nagyapja életében meg is halt.

Soa Reged második férje a muszlim Mohamed Ali imám volt, aki még II. Menelik elődje, IV. Johannész (János) etióp császár uralma idején keresztény hitre tért, felvette a Mihály (Mikael) nevet, és elnyerte a rasz címet (Rasz Mikael), valamint a vollói tartomány kormányzói címét 1878-ban. Mikael rasz II. Menelik mostohalányának, Manalebis (Manebis) úrnőnek volt a férje, ugyanis Manalebis II. Menelik második feleségének, Emjat Bafana (18341887) soai királynénak egy korábbi házasságából született. Menelik 1882-ben elvált ettől a feleségétől, és 1892 januárjában Mikael is Menelik édeslányával cserélte fel a mostohalány feleségét. Ez a házasság ugyan nem tetszett Menelik új feleségének, Taitu császárnénak, de a célja épp az volt, hogy egyensúlyt teremtsen a rivális vollói nemességen belül a császári udvarban, hiszen a császárné fivére, Vele Betul[2] (–1918) tigréi alkirály rossz viszonyt ápolt a császárné új vejével.

Soa Reged és Mikael gyermekeként látta meg a napvilágot Lidzs Ijaszu,[3] aki 1909-től trónörökös, és nagyapja halála[4] után Etiópia császára lett.

Soa Reged a húgával, Zaudituval ellentétben több életképes gyermeket is szült, viszont csak a második házasságából származó kisebbik fia élte túl a nagyapját, és örökölhette a császári trónt, de Soa Reged ezt már nem érhette meg, mert Ijaszu megszületése után öt hónappal, 1897. július 20-án meghalt.

Soa Reged gyermekei így kiskoruktól kezdve a császári udvarban, mostohanagyanyjuk felügyelete alatt nevelkedtek, de apjukkal is közeli kapcsolatban maradtak, hiszen Rasz Mikael továbbra is Menelik császár kegyeltje maradt.

Rasz Mikael Soa Reged 1897-ben bekövetkezett halála után még kétszer nősült, és számos felesége volt a keresztény hitre térése előtt is. Az ő unokája volt a későbbi császárné, Menen, Hailé Szelasszié második felesége, akinek így V. Ijaszu a nagybátyja volt.

Gyermekei

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az etióp woizero udvari címet használták a magas rangú férjezett nőkre, melynek jelentése az amhara nyelvben nő, úrnő. Mai használatban a jelentése -né.
  2. Vele Betul Rasz Gugsza apjaként I. Zauditu etióp császárnő apósa volt.
  3. A lidzs cím a főnemesek gyermekeinek címe. Jelentése gyermek. Etimológiailag az ivrit jeled (gyerek) szóval rokonítható, hiszen mindkét nyelv, az amhara és az ivrit is az afroázsiai nyelvcsaládba tartozik. Párhuzamba állítható a spanyol infáns címmel, mely a latin infans (gyermek) szóra vezethető vissza.
  4. Hivatalosan 1913. december 12-én, de mivel 1911 óta betegsége miatt nem mutatkozott nyilvánosan az agg császár, így korábban is számos pletyka keringett állítólagos haláláról.

Források

[szerkesztés]
  • Sík Endre: Fekete-Afrika története II. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest 1964.

További információk

[szerkesztés]


Előző
Manalebis
Volló kormányzónéja
1892 – 1897
Következő
Altas