Ugrás a tartalomhoz

Soós Zoltán (költő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soós Zoltán
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1970.)
A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1970.)
Élete
Született1935. július 6.
Hajdúnánás
Elhunyt2015. augusztus 2. (80 évesen)
Budapest
GyermekeiSós Gergely
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Soós Zoltán (Hajdúnánás, 1935. július 6.Budapest, 2015. augusztus 2.) magyar költő.

Rövid bemutatása

[szerkesztés]

Édesapja, aki motorszerelő volt, 1945 márciusában meghalt málenkij robotban a Szovjetunióban. Soós Zoltán vasesztergályosként 1952-ben szabadult. Szakmunkásvizsgája után egy évig az „Ózdi Vasas” című üzemi lap munkatársa. A helyi lapban jelentek meg versei, majd országos irodalmi lapokban is (ÉS, Kortárs, Új Írás stb.). [forrás?] majd az Ózdi Szakszervezeti Központi Könyvtár munkatársa volt. Közben levelező tagozaton leérettségizett. Hazatért Hajdúnánásra, 1955-ben az ottani városi könyvtár vezetője lett, 1956-1957 között a városi kultúrotthon igazgatója volt. 1958-ban Budapestre költözött.

1958-1961 között a Népművelési Intézet módszertani előadója volt. 1961-ben a Fiatal Művészek Klubjának igazgatója lett. 1961-től 1962-ig kulturális akadémiai hallgató volt. 1962-től 1963-ig a Magvető Könyvkiadó propagandistája volt.

1964-től 1968-ig a Magyar Hajó- és Darugyár könyvtárosa, 1968-tól 1970-ig a "Hajó-Daru" újságírója volt. 1971-től 1972-ig az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet műszaki ügyintézője volt. 1972-től 1976-ig a Magyar Hajó- és Darugyár munkaügyi előadója volt.

1976-tól szabadfoglalkozású író volt. Az Irodalmi Alapnak 1953 óta, a Magyar Írószövetségnek 1966 óta, a Magyar Újságírók Szövetségének 1968 óta tagja volt. A rendszerváltást követően - megélhetési lehetőségként - a Népszabadságnál vállalt munkát; portásként ment nyugdíjba.

Soós Zoltán költői pályáját idilli, falusi pillanatképekkel kezdte ; a nagyváros és a munkássors élményvilága azonban hamarosan egyeduralkodóvá vált költészetében. Első kötete (Napébresztő, 1963) máris ráirányította a közfigyelmet, mely egyfelől széles közönségsikerben, másfelől – indokolt – kritikus észrevételekben nyilvánult meg. Írásainak témája: a nagyüzemi munkások, orenburgi építők, olajbányászok, katonák, bűnüldözők - költészeti munkásságának kezdetén falusi idillek is megjelentek verseiben. Rá- és beleérzései ösztönösen találóak voltak, érdeklődési köre, kíváncsi szellemisége mindig friss volt.

Költészetének jellemzői

[szerkesztés]

Témáit szülővárosa körülményeiből (családi, néphagyományi) és a munkásélet köréből merítette. A későbbiek során bűnügyi és katonai tárgykörből írt. Rímes-szójátékos, epigrammatikus és szonettes-mesterszonettes formák jellemzik költészetét. Következetes képviselője a mindennapok igazsága kimondásának. Elkötelezett közösségi érzelmű, mindenkit a KÖZért végzett következetes tettei, munkája alapján ítél igazságosan. Soha sem „fért bele” az ún. hivatalos (irodalom)politika kedvencei sorába, bár nem egyszer a belsőből vezérelt opponáló hangja miatt néha úgy ítélték egyes (akár olvasói) körökben is.[forrás?] Bátor hangú bökversei, csipkelődően ironikus-önironikus hangvételű „odamondogatásai”, valamint fennkölt hangú, emberien esendő vallomásai egyaránt jellemzik költészetét, magatartását. A költő 1967-ben SZOT-díjat kapott.

Kötetei

[szerkesztés]
  • Napébresztő; Magvető, Bp., 1963
  • Aggódnak érted; Magvető, Bp., 1965
  • Gorombakovácsok; Magvető, Bp., 1966
  • Soós Zoltán játékos versezete Pityeri harckocsizó hihetetlen, ám többnyire hősies kalandjairól; Zrínyi, Bp., 1967
  • Játék a fegyverekkel. Szonettek; Zrínyi, Bp., 1969
  • Sólyatéri tél; Magvető, Bp., 1972
  • Sólymok között egy veréb. Versek; Zrínyi, Bp., 1976
  • Új versek és Gorombakovácsok; Magvető, Bp., 1977
  • Tűzpecsét az égen. Sivatagi rakétás napló; Zrínyi, Bp., 1978
  • Pohárköszöntő. Egy megtért alkoholista viszontagságaiból; Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság Titkársága–Magyar Vöröskereszt, Bp., 1978
  • Hátországi portya; Zrínyi, Bp., 1982
  • Kútölők; Zrínyi, Bp., 1983
  • Egyszer volt Orenburg; Zrínyi, Bp., 1984
  • Narkotikum; az Alkoholmentes Klubok Fóruma 1985/4. karácsonyi melléklete; Bp., 1985 (részben angol nyelvű)
  • Hadijátékok; Zrínyi, Bp., 1986
  • Járőr nyomán; BM Határőrség Politikai Csoportfőnöksége, Bp., 1986
  • A furuszár forog; Zrínyi, Bp., 1987
  • Ágyúval verébre; Ifjúsági Lap és Könyvkiadó, Bp., 1987 (IM exkluzív)
  • Értő bíráim ti lehettek; Zrínyi, Bp., 1988
  • Piások Bicskakönyve. Versek; szerzői, Bp., 1995
  • Aktuális régi versek; Soós Zoltán: Mulat a Vezér. Válogatott versek 1951-1985 (Baranyi Ferenc Hegyibeszéd c. kötetével egybekötve); K. u. K., Bp., 1995
  • Bökversnapló 1985-1995; szerzői, Bp., 1996 (Z-füzetek)

Subah Zoltán álnéven

[szerkesztés]
  • Márta. Zichy Mihály „Szerelem” című albumából 15 lap melléklettel; Művészetpártolók Első Magyar Nosztalgia Egylete, Budapest, 1988
  • Márta. Zichy Mihály „Szerelem” című albumából 15 lap melléklettel; 2. bővített és javított kiadás; Anivid, Budapest, 1989
  • Márta, folytassuk!; ill. Zichy Mihály „Szerelem” című teljes albuma; PallWest, Budapest, 1990

Irodalom

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda? (1996)
  • A magyar irodalom története 1945-1980

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]