Skerlecz Iván
| Skerlecz Iván | |
 | |
| Horvátország bánja | |
| Hivatali idő 1913. július 21. – 1917. június 29. | |
| Előd | Cuvaj Ede |
| Utód | Mihalovich Antal |
| Született | 1873. július 20. Oroszló |
| Elhunyt | 1951. január 12. (77 évesen) Budapest |
| Párt | független politikus |
| Foglalkozás | politikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Skerlecz Iván témájú médiaállományokat. | |
Báró dr. lomniczai Skerlecz Iván (szül: "János Imre Mária") (Oroszló, Baranya vármegye, 1873. július 31. – Budapest, 1951. január 12.), jogász, Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja, főrendiházi tag.[1]
Élete
[szerkesztés]Az ősrégi dunántúli római katolikus lomniczai Skerlecz család bárói ágának sarja. Apja, báró lomniczai Skerlecz Károly (1836–1901), Baranya vármegyei főszolgabíró, miniszteri tanácsos, Horvát-Szlavon-Dalmátország pénzügyi igazgatója, anyja, báró hrabovai Hrabovszky Sarolta (1850–1931) volt. Apai nagyszülei báró lomniczai Skerlecz Károly (1793–1863), császári és királyi kamarás, aki 1857. augusztus 22.-én kapott bárói címet,[2] és Resz Malvina (1804-1875) voltak.[3] Anyai nagyszülei báró hrabovai Hrabovszky János (1777-1852) altábornagy, Horvátország és Szlavónia katonai parancsnoka, és klobusiczi és homoroghi Klobusiczky Izabella (1824-1905) voltak.
Jogi tanulmányait Pécsen és Budapesten végezte. 1896-tól, 23 évesen, állami szolgálatban állt miniszterelnökség fogalmazó gyakornokként. 1911-től a miniszterelnökségen miniszteri tanácsos. 1913-ban a király nevében horvát– és szlavóniai királyi biztossá nevezte ki gróf Tisza István miniszterelnök. Augusztus 6-án merényletet kísérelnek meg ellene Zágrábban. Revolverrel bal vállon lőtték.[4] 1913. november 27.-től Horvát-Szlavon-Dalmátország bánja lett; 1917. június 29.-én lemondott erről a méltóságról amikor Tisza István gróf lekerült a hatalomról. Ezek után a politikai élettől visszavonult.[5][6]
Házassága
[szerkesztés]Budapesten, 1918. december 21.-én feleségül vette az elvált gelsei és beliscsei báró Gutmann Lilly Amália (1882–1954) asszonyt, báró dr. madarasi Madarassy-Beck Gyula (1873-1939) volt feleségét, akinek a szülei gelsei és beliscsei báró Gutmann Vilmos (1847–1921), nagyiparos, és megyeri Krausz Rozália (1859-1932) voltak. Mivel a házasságból nem született gyermeke, és ő volt a családja utolsó férfi tagja, vele kihalt a lomniczai báró Skerlecz család.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ familysearch.org Skerlecz Iván keresztelője - Sásd, Baranya, Hungary
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Skerlecz Károly
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Skerlecz Károlyné Resz Malvina
- ↑ Nagy Magyarország tükre (1909-1914). In: A Pesti Hirlap 1934. évi Nagy Naptára, 379.
- ↑ KézikönyvtárMagyar életrajzi lexikonSSkerlecz Iván, báró
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon - S - Skerlecz
|
előző főispán |
 Horvát bán 1913. július 21. – 1917. június 29. |
következő főispán |