Skarlátbogár

Skarlátbogár
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Alrendág:	Cucujiformia;
Öregcsalád:	Lapbogárszerűek (Cucujoidea);
Család:	Lapbogárfélék (Cucujidae);
Nem:	Cucujus; Fabricius, 1775
Faj:	Cucujus cinnaberinus;
Tudományos név
	Cucujus cinnaberinus; (Scopoli, 1763)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Skarlátbogár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Skarlátbogár témájú médiaállományokat és Skarlátbogár témájú kategóriát.

A skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Magyarországon nem ritka, de Európa több országában nagyon megritkult. A Natura 2000 egyik jelölőfaja. Magyarországon védett.

Küllem

Az imágó színe cinóbervörös, családnevének (lapbogárfélék) megfelelően nagyon lapos, megnyúlt, párhuzamos oldalú. Testhossza 10–15 mm. Lárvája szintén nagyon lapos, borostyánsárga színű, érett állapotában 15–20 mm hosszú.

Elterjedés, élőhely, életmód

A skarlátbogár európai elterjedésű. Eddig a következő országokból ismert: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Moldova, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország európai része, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

Hazánkban az erdős területeken (őshonos és telepített állományokban egyaránt) gyakorlatilag mindenütt megtalálható. Lárvája a nemrég (1-2 éve) elpusztult fatörzsek (lombosfák és fenyők) elváló, de még nem túl laza kérge alatt fejlődik, ahol az elhalt kambiummal táplálkozik, de alkalomadtán más rovarok lárváit is elfogyasztja. Nyár végén és ősszel bábozódik, majd az imágó telel át. A rövid életű kifejlett skarlátbogár ragadozó.