Sivatagi gabonasikló

Sivatagi gabonasikló
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett; ; iucn3.1
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alországág:	Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria);
Főtörzs:	Újszájúak (Deuterostomia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Kígyók (Serpentes);
Család:	Siklófélék (Colubridae);
Alcsalád:	Colubrinae;
Nem:	Bogertophis ;
Faj:	B. subocularis;
Tudományos név
	Bogertophis subocularis; (Arthur Erwin Brown, 1901)
Szinonimák
Szinonimák
	Coluber subocularis ; A. Brown, 1901; Elaphe subocularis ; Leonhard Hess Stejneger & Thomas Barbour, 1917; Elaphe subocularis ; Robert Paul Reynolds & N.J. Scott, 1977; Elaphe subocularis ; Worthington, 1981; Elaphe subocularis ; Niederhauser, 1984; Elaphe subocularis ; Stebbins, 1985; Elaphe subocularis ; Tanner, 1985; Bogertophis subocularis ; Herndon G. Dowling & Robert M. Price, 1988; Bogertophis subocularis ; Conant & Collins, 1991; Bogertophis subocularis ; Liner, 1994; Bogertophis subocularis ; Crother, 2000; Bogertophis subocularis ; Crother, 2012; Bogertophis subocularis ; Wallach, 2014;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sivatagi gabonasikló témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi gabonasikló témájú médiaállományokat és Sivatagi gabonasikló témájú kategóriát.

A sivatagi gabonasikló (Bogertophis subocularis) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, a kígyók (Serpentes) alrendjébe, a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Az észak-amerikai Chihuahua-sivatag: Mexikó állam északi középső részétől Délnyugat-Texason át Új-Mexikó déli középső részéig. Texasban védett faj.^[3]

Előfordulása

Annak ellenére, hogy gyakori faj, ritkán látható, ami éjszakai életmódjának és rejtőzködő viselkedésének köszönhető. Nappal a forróság elől sziklahasadékokban, vagy más állatok (teknősök, rágcsálók, övesállatok) által vájt üregekben pihen, majd sötétedéskor, a meleg csökkenésével indul táplálékszerzésre.^[3]^[4]

Megjelenése

A gabonasiklók közül a legkarcsúbb és leghosszabb kígyó, példányai néha a 2 métert is elérik.^[5] Alapszíne sárga, vagy sárgásszürke homokszín, de ismert vörös, vagy ezüstszín is. Két sötét színű, hosszanti csík fut végig a hátoldalon nyereg alakú foltokkal.^[6] A mintázat a farok felé sűrűbb és sötétebb színű. Teste lapított, testoldala élben találkozik a hasoldallal, ami a sziklákon való mozgást jelentősen megkönnyíti. Hátán a pikkelyek kismértékben ormósak, a hasi oldalon ezüstfehérek, simák és selymes fényűek. Feje egyszínű, nagy fejpajzsokkal. Jellegzetes, nagy, kerek pupillájú szeme van, ami megkülönbözteti a többi amerikai gabonasiklótól.^[4]^[5] A szeme alatt apró pikkelyek sorakoznak.^[7]

Tápláléka

A felnőtt példányok rágcsálókat, madarakat, néha denevéreket, a fiatalok főként gyíkokat, alkalmakként szopós rágcsáló kölyköket esznek.^[3]

Szaporodása

Tojásrakó, a kelés ideje 28-30 °C-on 55 nap.^[6] Átlagosan 12 kiskígyó kel ki, melyek megközelítőleg 25 cm-esek.^[3]

Tartása

Könnyen szaporítható és tartható fogságban. Búvóhely kialakítása nagyon fontos számára. Táplálékként elfogadja a megölt rágcsálót, csibét.^[3]

Jegyzetek

↑ Bogertophis subocularis. itis.gov
↑ Bogertophis subocularis. reptarium.cz. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e John M. Mehrtens: A világ kígyói. Budapest, SubRosa Kiadó, 1994, 94. oldal. ISBN 963-8354-17-8
↑ ^a ^b Chris Mattinson: Kígyók. Budapest, Panemex-Grafo Kiadó, 2002. 76. oldal. ISBN 963-9090-87-5
↑ ^a ^b Chris Mattinson: Kígyók. Budapest, Panemex-Grafo Kiadó, 2002. 77. oldal. ISBN 963-9090-87-5
↑ ^a ^b Sivatagi gabonasikló. gportal.hu
↑ Hüllők és kétéltűek. Képes ismertető több mint 400 hüllő és kétéltű fajról. Mark O'Shea és Tim Halliday. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kiadó. 2001. 126. o. ISBN 963-9090-50-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bogertophis subocularis. itis.gov

[2] Bogertophis subocularis. reptarium.cz. (Hozzáférés: 2016. október 27.)

[kígyói-3] John M. Mehrtens: A világ kígyói. Budapest, SubRosa Kiadó, 1994, 94. oldal. ISBN 963-8354-17-8

[kígyók-4] Chris Mattinson: Kígyók. Budapest, Panemex-Grafo Kiadó, 2002. 76. oldal. ISBN 963-9090-87-5

[kígyók2-5] Chris Mattinson: Kígyók. Budapest, Panemex-Grafo Kiadó, 2002. 77. oldal. ISBN 963-9090-87-5

[reptile-6] Sivatagi gabonasikló. gportal.hu

[7] Hüllők és kétéltűek. Képes ismertető több mint 400 hüllő és kétéltű fajról. Mark O'Shea és Tim Halliday. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kiadó. 2001. 126. o. ISBN 963-9090-50-6

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]