Sitona
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Sávos csipkézőbarkó (Sitona lineatus)
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||||
| Sitona lineatus | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||
|
lásd a szövegben | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sitona témájú kategóriát. |
A Sitona-fajok, vagy csipkézőbarkók az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába tartozó apró termetű bogarak alkotta nem. A nemhez tartozó összes faj növényevő, közülük több is a gazdaságilag jelentős kártevők közé tartozik.
Elterjedésük
[szerkesztés]A nem fajainak többsége palearktikus elterjedésű, néhány faj a Nearktikumban honos, illetve több fajuk is előfordul behurcolt kártevőként Dél-Afrikában és Ausztráliában.[1] Világszerte több, mint 100 leírt fajuk ismert,[1] Európából 47 fajt mutattak ki.[2] A nembe tartozó összes faj a pillangósvirágúak családjába (Fabaceae) tartozó növényeken él.[1]
Rendszerezésük
[szerkesztés]A nembe tartozó fajokat korábban 3 alnemre osztották (Charagmus, Coelositona, Sitona s.str.), melyek a nem revízióját követően önálló nemi rangra léptek elő.[1]
Megjelenésük
[szerkesztés]Kicsi vagy közepes méretű fajok, csápjuk viszonylag rövid és vékony. Az ormány rövid és széles. Felületüket tojásdad vagy kerek pikkelyek fedik, ezek általában szürkék vagy barnák. A pikkelyek helyett ritkán pikkelyszőrök, vagy szőrök láthatók. A lábak rövidek, vastag combbal, melyeken sosem láthatók tüskék.
Életmódjuk
[szerkesztés]A magyarországi fajok többsége egyéves életmódú, a telet imágó alakban töltik a talajban, ahonnan már kora tavasszal, az első melegebb napokon előbújnak.
Kártételük
[szerkesztés]A magyarországi fajok jelentős része gazdasági kártevő, különböző pillangósvirágú növényeken. Az imágók a leveleket „csipkézik”, szabályos szélű, jellegzetes U- alakú rágásképükről könnyedén felismerhetők az általuk károsított növények. A fő károsító forma általában az imágó, a lárvák a talajban a tápnövényük gyökerét rágják. A lárvák és imágók tápnövénye rendszerint megegyezik.[1]
Magyarországi fajok
[szerkesztés]_(10730525876).png)
_(3397920709).jpg)
Magyarországon jelenleg 17 fajuk él.
- csíkos csipkézőbarkó (Sitona ambiguus) Gyllenhal, 1834
- szempillás csipkézőbarkó (Sitona callosus) Gyllenhal, 1834
- hengerestorú csipkézőbarkó (Sitona cylindricollis) Fåhraeus, 1840
- szőrös csipkézőbarkó (Sitona hispidulus) (Fabricius, 1777)
- lucerna-csipkézőbarkó (Sitona humeralis) Stephens, 1831
- laposszemű csipkézőbarkó (Sitona inops) Schönherr, 1832
- koronafürt-csipkézőbarkó (Sitona languidus) Gyllenhal, 1834
- iglice-csipkézőbarkó (Sitona lateralis) Gyllenhal, 1834
- sávos csipkézőbarkó (Sitona lineatus) (Linné, 1758)
- hosszú csipkézőbarkó (Sitona longulus) Gyllenhal, 1834
- borsó csipkézőbarkó (Sitona macularius) (Marsham, 1802)
- Sitona obsoletus (Gmelin, 1790)
- nagy csipkézőbarkó (Sitona puncticollis) Stephens, 1831
- bükköny-csipkézőbarkó (Sitona striatellus) Gyllenhal, 1834
- szegélyes csipkézőbarkó (Sitona sulcifrons) (Thunberg, 1798)
- színes csipkézőbarkó (Sitona suturalis) Stephens, 1831
- Waterhouse-csipkézőbarkó (Sitona waterhousei) Walton, 1846
Források
[szerkesztés]- Endrődi S.. Ormányosbogarak II. - Curculionidae II.. Bp.: Akadémiai Kiadó, 25-26. o. (1960)[halott link]
- Dr. Bognár Sándor, Dr. Huzián János. Növényvédelmi állattan. Bp.: Mezőgazdasági Kiadó, 260-264. o. (1979). ISBN 9632300742
- Podlussány Attila. A Bakony ormányosbogár faunája (Coleoptera: Brachyceridae, Curculionidae) (PDF), Zirc: Bakonyi Természettudományi Múzeum (2007). ISBN 9789638698438. Hozzáférés ideje: 2024. november 22.
- ↑ a b c d e A. J. Velázquez de Castro, M. Á. Alonso-Zarazaga, R. Outerelo (2007). „Systematics of Sitonini (Coleoptera: Curculionidae: Entiminae), with a hypothesis on the evolution of feeding habits”. Systematic Entomology (32), 312-331. o. [2012. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
- ↑ Sitona Germar 1817'. Fauna Europaea, 2024. november 22. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
