Sisak Ernő
| Sisak Ernő | |
| Született | 1916 Csávos |
| Elhunyt | 1986 októbere előtt Temesvár |
| Foglalkozása | mérnök |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sisak Ernő (Csávos, 1916 – Temesvár, 1986 októbere előtt[1]) erdélyi magyar elektromérnök, műszaki író.
Életútja, munkássága
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait a temesvári piarista főgimnáziumban végezte 1933-ban; elektromérnöki oklevelet a temesvári Politechnikai Intézetben szerzett. 1940-től 1949-ig a nagyszebeni villamosműveknél dolgozott. 1953-ban Harkovban doktorált. Miután a Szovjetunióból visszatért, a Román Akadémia temesvári műszaki kutatóközpontjába került, s egyúttal oktató- és kutatómunkát végzett a temesvári Politechnikai Intézetben is. 1968-tól a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Temes Megyei Tanácsának elnöke volt.
Kutatótevékenysége a kavitáció és a szárnyszelvények áramlásának kérdéseire s azoknak a vízgépekre való alkalmazására összpontosult. Foglalkozott a szélerőgépek áramlástanával is. Új eljárású szélerőberendezést szabadalmaztatott. Több romániai és külföldi tudományos ülésszakon szerepelt dolgozataival. Tanulmányokat közölt a Román Akadémia és a temesvári Politechnikai Intézet kiadványaiban. Szakdolgozatainak száma (közlemények, szakcikkek, szerződéses kutatások, szabadalmak) meghaladja a százat. Ismeretterjesztő írásai a Szabad Szóban, A Hétben, a TETT-ben, Kilátóban és a Karpathen Rundschauban jelentek meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A fizikus sokoldalúsága című cikkben néhai Sisak Ernőként említik, A Hét, 1986. október 9. Online hozzáférés Archiválva 2022. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
.svg){kind=small}