Henry Morton Stanley
| Henry Morton Stanley | |
 | |
| Született | John Rowlands 1841. január 28. Denbigh |
| Elhunyt | 1904. május 10. (63 évesen) London |
| Állampolgársága | brit |
| Házastársa | Dorothy Tennant (1890. július 12. – 1904. május 10.)[1][2] |
| Gyermekei | Denzil Stanley |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | member of the 26th Parliament of the United Kingdom (1895. július 15. – 1900. szeptember 17.) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Church of St Michael and All Angels (Stanley Memorial) |
 | |
| Henry Morton Stanley aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Morton Stanley témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sir Henry Morton Stanley (Denbigh, 1841. január 28. – London, 1904. május 10.) walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató, akit az európai szemek elől eltűnt David Livingstone felfedező utáni kutatása tett híressé. Kongóban Bula Matari, azaz „a Sziklatörő” néven ismerik, születésekor a neve John Rowlands volt.
Szülei nem voltak házasok, és egy dologházban (a mai HM Stanley Kórház, St Asaph) nőtt fel. 1859-ben, 18 éves korában az Amerikai Egyesült Államokba hajózott. New Orleansba érkezve barátkozott össze egy Stanley nevű gazdag kereskedővel, akinek a nevét később felvette.
Újságíró lesz
[szerkesztés]Miután az amerikai polgárháborúban mindkét harcoló oldalon katonai szolgálatot teljesített, Samuel Fortser Tappan ezredes, egy volt újságíró, felvette az Indián Békebizottság (Indian Peace Commission) tudósítójának, hogy a bizottság munkájáról újságoknak tudósítson. James Gordon Bennett (1795–1872), a New York Herald alapítója azonban hamarosan saját újságjához szerződtette.
Livingstone (1870–71)
[szerkesztés]Újságírói pályájának korai szakaszáról „Korai utazásaim Amerikában és Ázsiában” (My Early Travels and Adventures in America and Asia, 1895) című könyvének első kötetében írt. A Herald tengerentúli tudósítója lett és 1869-ben Bennett fia, James Gordon Bennett, Jr. (1841-1918), aki apját követte a lap élén 1867-es nyugdíjba vonulása után, azzal bízta meg, hogy találja meg a skót misszionárius és felfedező David Livingstone-t, akiről tudták, hogy Afrikában van, de jó ideje nem adott életjelt magáról.
Stanley talán kicsit kiszínezett elbeszélése szerint, amikor megkérdezte Bennettet, mennyit költhet, a következő volt a válasz: „Vegyél ezret (font sterlinget) most, és ha elment, vegyél még ezret, és ha azt elköltötted, még ezret, és ha végeztél vele, még ezret, és így tovább: Csak találd meg Livingstone-t!”
Stanley Zanzibárra utazott, és felszerelt egy expedíciót mindenből a legjobbat vásárolva, nem kevesebb mint 200 teherhordóval. 1871. november 10-én a Tanganyika-tó közelében, Ujijiben rátalált Livingstone-ra, és saját leírása szerint ezzel a kérdéssel köszöntötte: „Ön Dr. Livingstone, ha jól sejtem?” (Dr. Livingstone, I presume?) Amire Livingstone azt válaszolta: „Igen, és hálás vagyok, hogy itt vagyok hogy üdvözölhessem.” (Yes, and I feel thankful that I am here to welcome you.)
Stanley csatlakozott Livingstone felfedezőútjához, és megállapították, hogy nincs kapcsolat a Tanganyika-tó és a Nílus között.
Újabb út a Kongó folyóhoz
[szerkesztés]Hazatértekor könyvet írt tapasztalatairól. A New York Herald és a brit Daily Telegraph ezután úgy döntöttek, hogy közösen finanszírozzák Stanley újabb expedícióját Afrikába. 1874 novemberében Afrika keleti partjáról indult 350 fős expedíciójával a Viktória-tóhoz. A magukkal vitt egyárbócos hajóval, melynek Lady Alice volt a neve és a szárazföldön részekre szedve szállították, Stanley körbehajózta a Viktória- és a Tanganyika-tavat is. Ennek során kizárta, hogy kapcsolatuk lenne a Kongó folyóval. A szárazföldön tovább haladva 1876 októberében érték el Nyangwénél a Kongót. Innen egy arab rabszolga-kereskedő,Tippu Tib embereivel kiegészülve, kb. ezer fővel indultak észak felé. Mintegy 320 km megtétele után az arabok cserben hagyták, de Stanleyék hol kenukkal a vízen, hol gyalog a szárazföldön folytatták az utat. Mintegy 30 alkalommal megütköztek a bennszülöttekkel. Végül 1877 augusztusában 114-en érték el a tengerpartot. Így Stanley ezen az újabb úton többek közt tisztázta Afrika utolsó nagy rejtélyét: végigkövette a Kongó folyó útját annak torkolatáig.
Viták Stanley körül
[szerkesztés]Stanley afrikai tevékenységét végig viták övezték. Időskorában sok energiát kellett arra fordítania, hogy tisztázza magát a vádak alól, amelyek szerint afrikai expedícióit erőszak és brutalitás kísérte. Azt a véleményt tulajdonították neki, hogy „a vademberek nem tisztelnek semmit, csak az erőt, a hatalmat, a bátorságot és a döntőképességet”. Halálesetekért is hibáztatták, közvetve pedig azért, hogy II. Lipót belga király megszerezte a Kongói Szabadállamot.
Az Emin pasa expedíció
[szerkesztés]1886-ban Stanley expedíciót indított, hogy „megmentse” Emin pasát, a dél-szudáni Equatoria kormányzóját. Hatalmas nehézségek és sok ember halála árán 1888-ban megtalálta Emint, felfedezte a Rwenzori-hegységet és az Edward-tavat. 1890-ben Eminnel és életben maradt követőivel együtt hagyta el Afrika belső területeit.
Ezután visszatért Európába, feleségül vette a walesi művésznő Dorothy Tennantet, és az Egyesült Királyság parlamentjének képviselője lett, mint a londoni Lambeth borough unionista küldötte.
Londonban halt meg. Sírját a surrey-i Pirbright Szent Mihály-templomának temetőjében nagy gránittömb jelöli.
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Utazásom Közép-Afrikában, vagy Utazás Afrika aequatoriális részének nagy tavai körül és a Livingstone folyón lefelé az Atlanti-óceánig, 1-2.; Révai, Bp., 1883
- A legsötétebb Afrikában. Emin pasának, Ekvátoria kormányzójának fölkeresése, megszabadítása és visszavonulása, 1–3.; 3. köt. társszerzője Mounteney Jephson; Ráth, Bp., 1891
- Hogyan találtam meg Livingstonet; ford. Juhász Vilmos; Officina, Bp., 1944 (Officina könyvtár)
További információk
[szerkesztés]- Hall, Richard : Stanley. An Adventurer Explored, London, 1974
- Stanley, Henry M. (ed. Dorothy Stanley) : The Autobiography of Henry M. Stanley, New York, 1909, 1969
- Hughes, Nathaniel, Jr. Sir Henry Morton Stanley, Confederate ISBN 0-8071-2587-3 reprint with introduction copyright 2000, from original, The Autobiography of Sir Henry Morton Stanley (1909)
- Dugard, Martin: Into Africa: The Epic Adventures of Stanley and Livingstone, 2003. ISBN 0-385-50451-9
- Hochschild, Adam: King Leopold's Ghost, 2002. ISBN 0-330-49233-0
- Liebowitz, Daniel; Pearson, Charles: The Last Expedition: Stanley's Mad Journey Through the Congo, 2005. ISBN 0-393-05903-0
- Pakenham, Thomas: The Scramble for Africa. Abacus History, 1991. ISBN 0-349-10449-2
Stanley-életrajzok magyarul
[szerkesztés]- E. P. Scott: Stanley és a hősiesen megszabadított Emin pasa; ford. Győry Ilona; Lauffer, Bp., 1890
- Stanley utazásai, kalandjai és felfedezései Afrikában. Stanley eredeti művei alapján, Burdo életrajzi vázlatának felhasználásával írta Jankó János; Athenaeum, Bp., 1907
- Stanley, Henry Morton, a nagy afrikai kutató önéletírása (átdolgozta Sebestyén Károly) Singer és Wolfner, Budapest, 1912
- Wassermann Jakob: Bula Matari (fordította: Benedek Marcellné) Budapest, 1933, Utazási Könyvek Kiadó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ p70361.htm#i703602, 2020. augusztus 7.
- ↑ MARRIAGE OF MR. H. M. STANLEY., 1890. július 19.
- ↑ Brit Királyi Földrajzi Társaság: Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Királyi Földrajzi Társaság, 2022
Források
[szerkesztés]- Reader's Digest Válogatás. Varázslatos Föld körüli utazás. ISBN 963 8475 01 3
