Simon ben Cemáh Durán
| Simon ben Cemáh Durán | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1361 Palma de Mallorca |
| Elhunyt | 1444 (83 évesen) Algír |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | zsidó |
| Gyermekek | Salamon ben Simon Durán |
| Pályafutása | |
| Szakterület | teológia |
| Jelentős munkái | • Ór Ha-Chájjim ('Az élet világossága') • Mágen Ábót ('Az atyák védőpajzsa') • Késet ve-rómach ('Íjj és dárda') |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Simon ben Cemáh Durán témájú médiaállományokat. | |
Simon ben Cemáh Durán (héberül: שמעון בן צמח דוראן), rövidítve RaSBaC [Rabbi Simon Ben Cemáh, héberül: רשב"ץ], (Palma de Mallorca, 1361 – Algír, 1444) késő középkori észak-afrikai zsidó hittudós.
Élete
[szerkesztés]Mallorcából származott, majd Észak-Afrikába költözött át, és ott telepedett le. Ismerte a zsidó irodalmon kívül a keresztény teológiát. Műveiben szem előtt tartotta a nyelvészeti és tudományos igazságokat, bár nem mindig érvényesíti következetesen őket.
A Talmud álláspontját minden más nézet fölé helyezi, ennek ellenére olykor a Kabbala területére téved. A Biblia-egzegézisben kitart a pésat mellett, például Jób könyvének kommentálásakor. Előadása módszeres, prózája kifogástalan, csak olykor a mesterkélt rímeltetés rontja meg.
Támadta Izsák ben Séset döntvényeit egy-egy ellen-responzummal. Ugyanakkor Nahmanidésszel szemben védelmébe vette Maimonidész törvénykönyvét. Ebből a célból ő maga is összeállította a 613 ószövetségi zsidó parancsolatot Salamon ibn Gavirol azháráinak a szellemében. Maimonidész műveinek védelmezése indította Hászdái ben Júda Kreszkasz vallásfilozófiai kritikája ellen irányuló Ór Ha-Chájjim ('Az élet világossága') című művének megírására.
Vallásfilozófiával foglalkozik még a bibliai ősatyák mondásait etikai és művelődéstörténeti kitérések kapcsán magyarázó Mágen Ábótja ('Az atyák védőpajzsa'). Keresztény- és muszlim-ellenes viták találhatóak a Késet ve-rómachban ('Íj és dárda'). Az iszlám vallást ebben elsősorban egy 14. századi anonim Averroës-fordításból meríti.
Fia, Salamon ben Simon Durán is jelentős középkori zsidó hittudós lett.
Források
[szerkesztés]- Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5 , II. köt., 51–52. o.
