Simo Parpola
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Simo Parpola | |
 | |
| Született | 1943. július 4. (81 éves) Helsinki |
| Állampolgársága | finn[1] |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Professor of the Year (1991) |
Simo Parpola (Helsinki, 1943. július 4. –) finn asszíriológus, régész, a Helsinki Egyetem nyugalmazott asszíriológiaprofesszora. Az akkád nyelvek felirataira szakosodott, és 1987 óta dolgozik az Újasszír Szövegtár Projekten. Az American Oriental Society Tiszteletbeli Tagja.[2]
Élete
[szerkesztés]Simo Parpola szerint a Szefirot legrégebbi változatai az asszír teológiából és miszticizmusból erednek. A Kabbalában lévő Szefirotot az asszír élet fával párhuzamba állítva rekonstruálta, milyen lehetett a Szefirot asszír elődje.[3] A Szefirot szféráit és Ein Sof tulajdonságait az asszír istenekre kivetítve szövegi és tulajdonságbeli párhuzamokat fedezett fel az asszír istenek és a zsidó Isten közt.
Az asszírok külön számot rendeltek minden istenhez, pontosan úgy, ahogy a Kabbala számozza a Szefirot szféráit. A különbség annyi, hogy az Asszírok hatvanas számrendszert használtak, a Szefirot pedig a tízes számrendszerre épül. Az asszír számrendszert használva, új szférák és rejtett összefüggések rajzolódnak ki a Szefirotban. Assur isten alapesetben az Asszír életfa felett lebeg, csakúgy mint Ein Sof, akinek neve - feltételezhetően egy sor alakváltást követően - az akkád Assur szóból alakulhatott ki.
Perpola ezen elő-Szefirot segítségével újrafordított több asszír táblát, mint pl. a Gilgames-eposzt, és arra a megállapításra jutott, hogy az írnokok nem csupán kalandos történeteket, hanem filozófiai-misztikus értekezéseket is lejegyeztek. Ez az asszír gondolkodásmód és filozófia később a Görög Filozófiában és a Kabbalában tűnt fel.
Parpola többek közt a Finn–Asszír Társaság (Suomi-Assyria Yhdistys) elnöke.[4]
A modern asszírokról alkotott nézetei
[szerkesztés]Parpola az asszírianizmus elkötelezett védelmezője, aki a modern asszírok és ősi őseik kapcsolatát erősíti. Szerinte a ma magukat és nyelvüket aráminak nevező asszírok az ősi asszírok leszármazottai.[5]
Munkássága
[szerkesztés]- Parpola, Simo (2004). „National and Ethnic Identity in the Neo-Assyrian Empire and Assyrian Identity in Post-Empire Times” (PDF). Journal of Assyrian Academic Studies 18 (2), Kiadó: JAAS. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Neo-Assyrian Treaties and Loyalty Oaths
- The Correspondence of Sargon II
- The Standard Babylonian, Epic of Gilgamesh - cited in the article Epic of Gilgamesh
- Letters from Assyrian and Babylonian Scholars
- Assyrian Prophecies
- "The murderer of Sennacherib" in Death in Mesopotamia: XXVI Rencontre assyriologique internationale
- The Mesopotamian Soul of Western Culture Archiválva 2010. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2012. október 22. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Archivált másolat. [2006. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Parpola, S. (1993).
- ↑ Assyrian Association Founded in Finland
- ↑ Parpola, Simo: Assyrian Identity in Ancient Times and Today. Assyrian Information Management. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.)
További információk
[szerkesztés]- Curriculum Vitae: Simo Parpola
- The Neo-Assyrian Corpus Project
- Professor Simo Parpola
- Sons of God - The ideology of Assyrian Kingship. In: Archaeology Odissy Archives, December 1999. Article by Simo Parpola
- YouTube-videó. YouTube AUF - Assyrian Youth Federation in Sweden meet Simo Parpola
