Sima agyarcsiga

Sima agyarcsiga
A sima agyarcsiga elefántagyarhoz hasonló héjai
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria) Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Altörzs: Héjasok (Conchiphera) Osztály: Ásólábúak (Scaphopoda) Rend: Dentaliida Család: Dentaliidae Nem: Antalis H. Adams & A. Adams, 1854 Faj: A. entalis
Tudományos név
Antalis entalis (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Antalis entale Linnaeus, 1758 Dentalium (Antalis) entale [sic] Dentalium (Antalis) entale stimpsoni Henderson, 1920 Dentalium entalis Linnaeus, 1758 Dentalium entalis var. anulata Jeffreys, 1865 Dentalium entalis var. infundibulum Jeffreys, 1869 Dentalium stimpsoni Henderson, 1920 Dentalium striolatum Stimpson, 1851
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sima agyarcsiga témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sima agyarcsiga témájú kategóriát.

A sima agyarcsiga (Antalis entalis) az ásólábúak (Scaphopoda) osztályának a Dentaliida rendjébe, ezen belül a Dentaliidae családjába tartozó faj.

Az Antalis ásólábúnem típusfaja.

Előfordulása

A sima agyarcsiga elterjedési területe az Atlanti-óceán és az Északi-tenger, ahol homokos és iszapos aljzaton él.

Alfajai

A WoRMS-ban nincsen szó alfajokról.

• Antalis entalis entalis (Linnaeus, 1758)
• Antalis entalis occidentale (Stimpson, 1851)
• Antalis entalis stimpsoni Henderson, 1920

Megjelenése

A sima agyarcsiga az ásólábúak (Scaphopoda) osztályába tartozik, nem valódi csiga. Elefántagyarhoz hasonló héja mindegyik végén nyitott. Az állat fején mindkét oldalon fogófonalak, vékony nyúlványok erednek, amelyek vége bunkószerűen megvastagodott. Az ásóeszközzé átalakult lábon két megduzzasztható oldallebeny van. A sima, 4-9 centiméter hosszú héj vöröses-szürkén sávozott.

Életmódja

A sima agyarcsiga testének elülső végét lebenyes lábával szilárdan a talajba horgonyozva, az üledékben tartózkodik. Kiálló hátsó testvégén keresztül állandóan friss vizet képes felvenni köpenyüregébe. Mozgó fogófonalait előrenyújtva megérzi az ott levő apró állatokat, melyek rátapadnak a fogófonalak ragadós végére. A táplálékot a fogófonál viszi a szájhoz.

Szaporodása

A különböző példányok különböző neműek, azaz nem hímnősök. Külső megtermékenyítés által szaporodik. A lárvák néhány napig szabadon úszkálnak, majd az aljzatra süllyedve megindul a héjképződés.

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Antalis entalis (Linnaeus, 1758) WoRMS
• ITIS szerinti rendszerbesorolás
• Linnaeus, C. (1758). Systema Naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio decima, reformata. Laurentius Salvius: Holmiae. ii, 824 pp., available online at http://gdz.sub.uni-goettingen.de/no_cache/dms/load/toc/?IDDOC=265100 Archiválva 2017. június 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Steiner, G.; Kabat, A. R. (2004). Catalog of species-group names of Recent and fossil Scaphopoda (Mollusca). Zoosystema. 26(4): 549-726., available online at https://web.archive.org/web/20070315080136/http://www.mnhn.fr/museum/front/medias/publication/3271_z04n4a1.pdf
• Adams H. & Adams A. 1854 [in 1853-1854]. The Genera of Recent Mollusca; Arranged According to their Organization. Vol. 1. J. Van Voorst, London.