Siku (hangszer)

Siku
Más nyelveken
ajmara: siku kecsua: siku spanyol: sicu angol, francia, német, olasz: siku
Besorolás
aerofon → fúvós → ajaksípos peremfuvola
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás	421.112.11
Csőhossz	malta d' hangja: 26 cm
Hangolás	diatonikus
Rokon hangszerek	antara, rondador
Hangszerjátékos	pánsípos
A Wikimédia Commons tartalmaz Siku témájú médiaállományokat.

A siku (kecsua és ajmara nyelven: siku, más írásmód szerint sicu, sicus, spanyol nyelven néha zampolla vagy zampoña) ajaksípos fúvós hangszer, a pánsípok családjába tartozik. A dél-amerikai Andok vidékének hagyományos hangszere. Peru, Chile, Bolívia, Ecuador területén, Kolumbia déli részén, Argentína északkeleti régiójában használatos.

Leírása

A többi pánsíphoz hasonlóan a siku is különböző hosszúságú, különböző hangmagasságokra hangolt zárt végű csövek sorozatából áll. Ezek a tacuara nevű, a guadua nemzetséghez tartozó, az indiánok által széles körben használt bambuszféleségből készülnek, a csövek zárt végét a nád természetes csomója alkotja. A sípokat ugyanebből a nádból hasított, keresztirányban rákötözött merevítő lécek tartják egybe. A siku különlegessége, hogy a teljes diatonikus hangsor két sípsorból áll össze, amelyet hagyományosan két zenész külön szólaltat meg, de manapság gyakori, hogy a két sort lépcsőzetesen összeillesztik, hogy egyetlen játékos kezelhesse. A két sípsor neve arka és ira.

Játékmód

a siku megszólaltatása

Megszólaltatása

Ahogy a pánsípokat általában, a sikut is a zenész úgy szólaltatja meg, hogy a hangszert függőlegesen vagy ferdén tartva alsó ajkát a hangszer megfelelő sípjának pereméhez illeszti, majd ajkai között levegősugarat irányít a cső nyílására. A pánsíp csövei ajaksípként működnek, tehát a levegősugár a cső szájának távolabbi pereméhez ütközve peremhangos hangkeltéssel gerjeszti a síp testében lévő levegőoszlopot. A zárt végű csőben mint rezonátorban a megszólaló hang negyedhulláma jön létre állóhullámként, a frekvencia így fordítottan arányos lesz a cső hosszúságával, tehát a rövidebb csövek magasabb, a hosszabbak mélyebb hangot adnak. A hangszer behangolása is ennek megfelelően úgy történhet, hogy a csőbe viaszt csepegtetnek vagy magvakat potyogtatnak, ami felfelé módosítja az adott síp hangmagasságát.

A két sor használata

A siku leggyakrabban használt változata, a malta 13 sípot foglal magában, nagyjából G alapú diatonikus hangsorra hangolva d'-től h"-ig.

Az arka 7 hangja:

szó - ti - re - fá - lá - dó - mi.

Az ira 6 hangja:

lá - dó - mi - szó - ti - re.

Egy skála megszólaltatásához felváltva hol az egyik, hol a másik sípsor egy-egy tagját kell megfújni, ami dallamok játszásakor azt eredményezi, hogy a hangoknak nemcsak a magassága, de térbeli forrása is változik; ez sajátos térhatást ad a zenének. Lehetővé válik az is, hogy így az egymás utáni hangok kissé egymásba ússzanak, ami jellegzetes legato hangzást eredményez. Ezt a játéktechnikát a hangszer nagy levegőigénye is indokolja, a megosztott játék lehetővé teszi a nyugodtabb levegővételt, ami az Andok nagy magasságaiban nem elhanyagolható szempont.

A hangszercsalád

Különböző hangolású, hangterjedelmű sikuk

A sicu többféle méretben, hangolásban használatos, ezek elnevezései:

• chuli: a malta fölött egy oktávval szól (d" - h³)
• malta: ez a leggyakoribb típus, hangterjedelme d' - h", a leghosszabb síp kb. 26 cm
• zanka: a malta alatt egy oktávval szól (d - h')
• toyo: a malta alatt két oktávval szól (D - h), a legmélyebb sípja 1 m-nél hosszabb.

A hangszerek két sípsora együtt legtöbbször 13 sípot foglal magában, de előfordul 21 vagy 23 sípos hangszer is, ezek elnevezése a hangtejedelem szerint értelemszerűen malta-chuli, zanka-malta stb. A siku különböző hangolású változatait együttesben használják, az ilyen pánsíp-banda neve tropa, tagjai a sikurik, az általuk előadott zene a sikuriada.

A siku jellegzetes kontúrját annak köszönheti, hogy a különböző hangmagasságokhoz különböző hosszúságú nádak tartoznak. Ennek ellenére létezik téglalap alakú siku is, a tablasiku, amelynél az egyformára vágott nádcsövekben a különböző helyeken lévő csomók eredményezik az eltérő hangolást, szemben a megszokott trapéz alakú chakasikuval, amelynél a nádak mindig a csomó alatt vannak elvágva.

Források, további információk

• http://pacoweb.net/Malta/malta.html Archiválva 2008. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• http://www.cidemp.org/ Archiválva 2018. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A dél-amerikai pánsípokról (angolul)
• Dél-amerikai sípok hangpéldákkal (angolul)l
• Radio Inti Raymi az Andok zenéjét sugárzó internetes adó, sok sikuval
• Llaqulla - Ayarachi zene és tánc (YouTube)