Sierpiński-felbontás
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Sierpiński-felbontás egy meglehetősen paradox, a kontinuumhipotézist használó halmazelméleti konstrukció.
Az állítás
[szerkesztés]Sierpiński-felbontásnak nevezzük a sík felbontását két halmaz, A és B uniójára úgy, hogy a következő teljesül:
- A metszete minden vízszintes egyenessel megszámlálható,
- B metszete minden függőleges egyenessel megszámlálható.
A tétel
[szerkesztés]Ha igaz a kontinuumhipotézis, akkor a síknak létezik Sierpiński-felbontása. Sőt a kontinuumhipotézis ekvivalens ilyen felbontás létezésével.
Jelentősége
[szerkesztés]Szorítkozzunk csak a egységnégyzetre. Ha ekkor az halmaz karakterisztikus függvénye, tehát , ha és , ha , akkor
felhasználva, hogy a Lebesgue-integrál nem változik, ha a függvény értékét megszámlálható sok pontban megváltoztatjuk, így, egy olyan -beli függvény integrálja, ami megszámlálható sok pontban 0, a többi helyen 1, 1, ha pedig a függvény megszámlálható sok pontban 1, a többi helyen 0, akkor integrálja is 0. Úgy is lehet fogalmazni, hogy nem mérhető.
Változatok
[szerkesztés]A Freiling-féle dárdaparadoxon
[szerkesztés]Ez a frappáns átfogalmazás Chris Freilingtől ered.
Tegyük fel a kontinuumhipotézist. Ekkor a sík pontjai felsorolhatók, mint . Ketten játszanak, először Első, azután Második beledobja dárdáját a céltáblába, ami a sík. Mondjuk Első eltalálja -t, Második -t. A halmaz megszámlálható, tehát nullmértékű. Második ezt nem találhatja el, pontosabban csak nulla valószínűséggel találhatja el. Tehát 1 valószínűséggel . Ezután kinyílik az ajtó és belép valaki a kocsmába. Ránéz a céltáblára és megmondja hogy melyik volt Első dobása (a kisebb) és melyik Másodiké (a nagyobb indexű pont) és 1 valószínűséggel igaza van.
A háromdimenziós eset
[szerkesztés]Hasonlóképpen, szintén a kontinuumhipotézisssel igazolható, hogy a háromdimenziós euklideszi tér, R3 felbontható három halmaz, A, B és C egyesítésére, hogy
- A metszete minden az x tengellyel párhuzamos egyenessel véges,
- B metszete minden az y tengellyel párhuzamos egyenessel véges,
- C metszete minden a z tengellyel párhuzamos egyenessel véges.