Shkodra ostroma (1474)
| Shkodra ostroma | |||
 | |||
| Konfliktus | Shkodra ostroma | ||
| Helyszín | Shkodra | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Térkép | |||
 Shkodra
Pozíció Albánia térképén
| |||
 é. sz. 42° 04′, k. h. 19° 30′42.066667°N 19.500000°EKoordináták: é. sz. 42° 04′, k. h. 19° 30′42.066667°N 19.500000°E | |||
.svg){kind=small}
Shkodra ostroma 1474-ben volt, amikor az Oszmán Birodalom csapatai megpróbálták elfoglalni a mai Albánia területén fekvő települést, amely a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott.
Az ostrom május elején kezdődött, amikor Hadim Szulejmán pasa, II. Mehmed oszmán szultán bizalmasa, Rumélia kormányzójának hadserege felvonult a várfalak előtt. A várost Antonio Loredan, egy velencei arisztokrata védte, aki hatvanezresre becsülte a támadók létszámát. A városkészletei nyolc hónapra voltak elegendőek. A Velencei Köztársaság mindenképpen meg akarta védeni Shkodrát, mert attól tartott, hogy elesése esetén a törökök magát Itáliát támadják meg.[1]
Velence azonnal toborzásba kezdett, amikor megérkezett az ostrom híre. Azt tervezték, hogy kilencezer gyalogost indítanak a város felszabadítására. Eközben egy 20 ezer fősre tett török egység megrohanta Friulit. A szenátus titkos ülésén úgy döntött, hogy Friuliba ezer lovast, Shkodrába pedig nyolcvan gályát küld számszeríjászokkal. A Friuliba behatoló fosztogató törökök néhány napon belül, komolyabb károk okozása nélkül, távoztak.[2]
A török tüzérség heves ágyútüze jelentősen megrongálta a falakat, de a földből készült védművek jól átvészelték a bombázást. A védők több török gyalogos ostromot visszavertek, az egyikben hétezer támadó vesztette életét. Augusztus végén – a velencei erősítés érkezéséről szóló hamis hírek hatására – a törökök visszavonultak.[2] II. Mehmed egy évvel később megszerezte Shkodrát.[2]
Emlékezete
[szerkesztés]Skhodra ostromának történetét egy szemtanú, Marin Barleti (más névenː Marinus Barletius), egy helyi pap írta meg De obsidione Scodrensi (Shkodra ostroma) címmel. A könyv 1504-ben jelent meg.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Calabrò: Giulia Calabrò. The siege of Scutari, 1474. Medieval Warfare. Hozzáférés ideje: 2020. július 29.
- ↑ Hosaflook: David Hosaflook. Marin Barleti's Masterpiece, "The Siege of Shkodra": A Historical Review. Mediterranean Journal of Social Sciences (2012). Hozzáférés ideje: 2020. július 29.
- ↑ Jaques: Tony Jaques. Scutari, 1474, Venetian-Ottoman War. Hozzáférés ideje: 2020. július 30.