Senjang
| Senjang (沈阳) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Kína |
| Tartomány | Liaoning |
| Kerületei | 13 |
| Polgármester | Li Jing-csie () (李英杰) |
| A KKP helyi képviselője | Ceng Vej () (曾维) |
| Irányítószám | 110000 |
| Körzethívószám | 024 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9 070 093 fő (2020)[1] |
| Népsűrűség | 1658 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 55 m |
| Terület | 3464 km² |
| Időzóna | UTC+8 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 41° 48′ 09″, k. h. 123° 25′ 41″41.802500°N 123.428056°EKoordináták: é. sz. 41° 48′ 09″, k. h. 123° 25′ 41″41.802500°N 123.428056°E | |
| Senjang weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Senjang témájú médiaállományokat. | |
Senjang (沈阳, pinjin: Shĕnyáng, mandzsu nyelven: Mukden) Liaoning tartomány fővárosa Kína északkeleti részén, egyben Mandzsúria legnépesebb és Kína negyedik legnépesebb városa. Nevét a tőle délről lévő Hun-folyóról kapta, amelyet régen Sen ()nek neveztek, jelentése a „Sen ()-folyó északi partja”. Fontos nehézipari és kereskedelmi központ, szárazföldi és légi közlekedési csomópont, területén 5 vasútvonal halad át, és Mandzsúria más részeivel autópályák is összekötik. Központjában a Főpályaudvar található, amelyet még az oroszok építettek a 20. század elején, és korának legnagyobb ázsiai pályaudvara volt. A város déli részén található az északkeleti régió legnagyobb repülőtere, a Senjang Taohszien () Nemzetközi Repülőtér, számos belföldi, illetve nemzetközi járattal – többek között Frankfurtba, Szöulba, Tokióba és Szingapúrba. Közigazgatási területe 13 000 km², amelyen 10 városi kerület, 1 alárendelt város és 2 megye található.
Története
[szerkesztés]Már kétezer évvel ezelőtt is éltek emberek a területen. A várost magát Nurhacsi mandzsu vezető alapította 1625-ben Sencsing () néven, amelynek jelentése „főváros a Sen () partján”, és fővárosként használta. Kína leigázása után Peking lett az új főváros, és ez a Fengtien () nevet kapta, amelyet egészen 1928-ig megtartott, amikor Senjang ()ra változtatták. Itt zajlott 1905-ben az orosz–japán háború döntő mukdeni csatája, és itt esett meg 1931-ben a mukdeni incidens, amely a Mandzsukuo megalakulásához vezetett. A bábállam fennállása idején neve ismét Fengtien ()re változott.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 7 203 717 | 8 106 171 | 9 070 093 |
| 2000 | 2010 | 2020 |
Földrajz
[szerkesztés]Senjang iparát sok város kereskedelme teszi gazdagabbá. Északra van Senjangtól Yuguo, Hushitai, Faku és Jinjiazhen. Észak-keletre található Daguja, nagyobb város Liaoyuan és Siping. Keletre Fushun, Nanzamu, Tonghua, Yayuan van. Dél-keletre található Senjangtól Chenxiangtun, Benxi, Tianshifu, Balidianzi. Senjangtól déli irányban van Sujiatun, Liaoyang, Anshan, Ximucheng. Dél-nyugatra van Liozhong, Panshan, Jianzhou. Nyugatra található Heishan, Beizhen, Beipiao, Chaoyang. Senjangtól van észak-nyugati irányba Xinmin, Xinlitun, Fuxin és Bugt.
Közlekedés
[szerkesztés]Helyi közlekedés
[szerkesztés]A városban metró is működik.
Látnivalók
[szerkesztés]Mukdeni császári palota
[szerkesztés]A palota a pekingi Tiltott Város mintájára épült, bár mandzsu és tibeti stílusjegyek is felfedezhetők benne. Első épületeit Nurhacsi, a Csing ()-dinasztia alapítója építtette 1625-ben. 1631-ben fia, Hong Taidzsi kibővítette az épületegyüttest. Miután 1644-ben a Csing ()-dinasztia Pekingbe helyezte székét, a senjang ()i palota elvesztette korábbi jelentőségét és regionális szintre süllyedt. 1955-től múzeumként működik, 2004 óta a Világörökség része.
Fuling síremlék
[szerkesztés]A Tungling () kerületben található Fuling síremlék Nurhacsinak és feleségének a sírja. Ez a kiterjedt épületegyüttes a Csing-dinasztia korában különböző ceremóniák színhelyéül szolgált. 2004 óta a Világörökség része.
Senjangi botanikuskert
[szerkesztés]A Tungling () kerületben, kb. 200 hektáron terül el. 1700 növényfaj található a kertben, főleg az északkeleti mandzsúriai régióból. A többek között Mandzsúriában honos koreai cirbolyafenyő is megtalálható benne. Tavasszal tulipánok, nyáron bazsarózsák, liliomok, rózsák és dáliák, ősszel krizantémok sokaságában gyönyörködhetünk a kertben. 2006-ban itt rendezték meg a nemzetközi kertészeti kiállítást.
Földünk legősibb meteoritja
[szerkesztés]Senjang () Tungling () kerületében található a földön található legősibb (feltehetőleg 4,5 milliárd éves) meteorit.[2] Ez a 160 m hosszú, 54 m széles, kétmillió tonnás meteorit becslések szerint 1,9 milliárd éve csapódott bolygónkba. A becsapódás következtében a meteorit több részre szakadt, melyből 18-at sikerült eddig megtalálniuk a kutatóknak, ezek a legnagyobb meteoritdarabtól dél irányban terülnek el.[3] A meteoritok ma a Meteorit-hegy Erdőparkban (陨石山国家森林公园; Jünsi San Kuocsia Kungjüan ()) tekinthető meg, ahol a meteorit felderítése még a mai napig folyamatban van, a kráter méretének megállapítása sem történt eddig meg.[4]
Különös lejtő
[szerkesztés]1990-es felfedezése óta turisták sokaságát vonzza a Senjang ()tól 30 km-re északkeletre fekvő különös lejtő. Ennek a 80 méter hosszú és 15 méter széles lejtőnek a különlegessége, hogy látszólag a gravitáció törvényével ellentétesen viselkedik. A lejtőn könnyedén, erőkifejtés nélkül fel lehet gurulni kerékpárral vagy gépkocsival, lefelé viszont keményen kell tekerni, illetve gázt kell adni. A kutatók nagy része mágneses mező befolyását sejti a jelenség mögött, amely megfelelő bizonyítékok hiányában máig rejtély maradt.[5][6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
- ↑ General Info (angol nyelven). ICIRA2019. [2021. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
- ↑ Meteorites found in China (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 9.)[halott link]
- ↑ 沈阳最“尴尬的景点”：沈阳“陨石山”_腾讯新闻. new.qq.com. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
- ↑ Egy lejtő, ahol megszűnik a gravitáció és tekerni kell a pedálokat
- ↑ China’s Famous ‘Strange Slope’ Appears to Defy Gravity
Források
[szerkesztés]- Polonyi Péter: Kína Hongkonggal, Makaóval, Tajvannal, Tibettel (Panoráma Kiadó, 2002) 281–288. old. ISBN 963-243-799-3
- Senjang útikalauz (angolul)
Kína legnépesebb nagyvárosai | ||
|---|---|---|
|  | |
Az adatok 2018-as népességszámok | ||
