Shushica alközség (Elbasan)
Shushica alközség | |
A 16. századi shelcani Szent Miklós-templom belső terének részlete | |
Közigazgatás | |
Ország | Albánia |
Megye | Elbasan |
Község | Elbasan |
Alközség | Shushica |
Irányítószám | 3025 |
Népesség | |
Teljes népesség | 8731 fő (2011) |
Népsűrűség | 82 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 106,6[1] km² |
Időzóna | UTC+01:00 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 05′ 58″, k. h. 20° 08′ 33″41.099524°N 20.142542°EKoordináták: é. sz. 41° 05′ 58″, k. h. 20° 08′ 33″41.099524°N 20.142542°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Shushica alközség alsó szintű közigazgatási egység Albánia központi részén, a Shkumbin bal partján, Elbasan délkeleti szomszédságában. Elbasan megyén belül Elbasan község része. Központja Shushica, további települései Fushë-Buall, Hajdaran, Mliza, Polis i Vogël, Polis-Vale, Shelcan, Vasjan és Vreshtaj.[2] A 2011-es népszámlálás alapján Shushica alközség népessége 8731 fő.[3]
Shushica a Shkumbin bal partján, az Elbasani-sík keleti peremén fekszik. A folyó menti síkvidék sávját nem tekintve az alközség területét a Polisi-hegység lábának dombsági, kelet felé haladva egyre inkább hegységi vonulatai határozzák meg. Shushica és Shelcan között húzódik a Sinan-hegy (Mal i Sinanit, 809 m), a Polisi-hegység északnyugati nyúlványa, amely mintegy 400 méterre közelíti meg a Shkumbin medrét, a folyó itt lép ki felső szakaszának keskeny völgyéből az Elbasani-síkra. Shushica vidékének vízrajzát a Shkumbin mellett annak mellékvize, a Zall i Shushicës (kb. ’Shushicai-kavicsos’) határozza meg.[4] Az alközség nyugati részén halad át az Elbasant Gjinarral összekötő SH88-as jelű főút.
Shelcan mellett késő bronzkori települést tártak fel a régészek, amelynek i. e. 1500–1200 közötti bronzfejszéi a mai Shkodra környékéről ismert helyi fejszetípus legdélebbről előkerült példányai.[5] Az alközség fő nevezetessége, egyúttal egyetlen műemléke is a shelcani görögkeleti Szent Miklós-templom (Kisha e Shën Kollit). Az 1551/1554-ben bizánci stílusban épült templom néhány eredeti, 16. századi freskója Onufri munkája.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Strategjia e zhvillimit për territorin e Bashkisë Elbasan (‘Elbasan község területi fejlesztési terve’). Elbasan: Pegi. 2016. 16. o. ISBN 9789928200549 Hozzáférés: 2018. szeptember 3.
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Elbasan 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Pasha 2006 :75–76.
- ↑ Ceka 2013 :57.; Korkuti 2013 :203.
- ↑ Pollo & Puto 1981 :x.; Nagel 1989 :42.; Elsie 2010 :339.; Lista e monumenteve – Rrethi i Elbasanit (’Műemlékek jegyzéke – Elbasan kerület’). imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.) arch; Historiku i qytetit të Elbasanit (’Elbasan város története’). Bashkia Elbasan (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.) arch
Források
[szerkesztés]- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Pasmaqi & Hasekiu 2014: Ornela Pasmaqi – Juliana Hasekiu: The caracteristics of urban and architectural development in Elbasan in the beginning of the 20th century. Mediterranean Journal of Social Sciences, V. évf. 13. sz. (2014. június) 555–559. o. Hozzáférés: 2018. augusztus 27.
- ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X