Sesonk

Sesonk
ššnq

A Sesonk vagy Sosenk több líbiai származású ókori egyiptomi neve volt a harmadik átmeneti kor idején. Híres viselői:

I. Sesonk fáraó, a XXII. dinasztia alapítója, talán azonos a bibliai Sisákkal
II. Sesonk fáraó (XXII. dinasztia)
Tutheperré Sesonk fáraó (XXII. dinasztia; létezésére csak később került fény, ezért nincs sorszáma)
III. Sesonk fáraó (XXII. dinasztia)
IV. Sesonk fáraó (XXII. dinasztia)
V. Sesonk fáraó (XXII. dinasztia)
VI. Sesonk fáraó (XXIII. dinasztia)
VII. Sesonk fáraó (létezése kétséges)
Sesonk, a líbiai meswes törzs főnöke, I. Sesonk nagyapja
Sesonk, Ámon főpapja, I. Oszorkon fia
Sesonk, Ptah főpapja, II. Oszorkon fia
Sesonk, Ámon taniszi főpapja, talán V. Sesonkkal azonos
Sesonk, Anhnesznoferibré fő háznagya; sírja a TT27

A név írásmódja

Mivel az egyiptomi írás általában nem jelöli a magánhangzókat, a név kiejtése kétséges. Tudni, hogy valamelyik líbiai berber nyelvből ered, talán rokona a nubidiai berbernek, de a líbiai berber szövegekben nem fordul elő olyan név, ami megfeleltethető lenne az egyiptomi szövegekből ismert ššnq névnek. Az akkád nyelv neoasszír nyelvjárásában šusanqu és susinqu formában fordul elő, ami kerek első magánhangzóra utal. Eszerint inkább a Sosenk változat lehet pontos,^[1] de a magyar szakirodalomban a Sesonk honosodott meg.

Manethón, amint az Sextus Julius Africanus, Kaiszareiai Euszebiosz és Geórgiosz Szünkellosz írásaiból kitűnik, a Sesonk nevet rögzítette, amit Africanus Σεσωγχις (Sesōnkhis), Euszebiosz (akit Szünkellosz idéz) Σεσογχωσις (Sesonkhōsis) formában ad vissza. A két magánhangzó felcserélése metatézisnek köszönhető.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Kenneth Kitchen (1996). The Third Intermediate Period in Egypt (1100–650 BC). 3rd ed. Warminster: Aris & Phillips Limited. ISBN 0-85668-298-5, § 58, note 356

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shoshenq című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Aidan Dodson (1995). “Rise & Fall of The House of Shoshenq: The Libyan Centuries of Egyptian History.” KMT: A Modern Journal of Ancient Egypt 6 (3):52–67.
Jürgen von Beckerath (1997). Chronologie des Pharaonischen Ägypten, Mainz: Philip Von Zabern.

[1] Kenneth Kitchen (1996). The Third Intermediate Period in Egypt (1100–650 BC). 3rd ed. Warminster: Aris & Phillips Limited. ISBN 0-85668-298-5, § 58, note 356

[1]