Semovente 75/34
Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Semovente 75/34 | |
Típus | önjáró löveg |
Fejlesztő ország | Olasz Királyság |
Gyártási darabszám | 190 |
Háborús részvétel | második világháború |
Általános tulajdonságok | |
Személyzet | 3 fő |
Hosszúság | 5,04 m |
Szélesség | 2,23 m |
Magasság | 1,8 m |
Tömeg | 15 tonna |
Páncélzat és fegyverzet | |
Páncélzat | Homlok: 50 mm |
Elsődleges fegyverzet | 75 mm L/34 löveg |
Másodlagos fegyverzet | 8 mm Breda 38 géppuska |
Műszaki adatok | |
Motor | FIAT-SPA 15TB nyolchengeres benzinmotor |
Teljesítmény | 185 LE |
Felfüggesztés | fél-elliptikus laprugó |
Sebesség | 39 km/h |
Fajlagos teljesítmény | 12,7 LE/t |
Hatótávolság | 230 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz Semovente 75/34 témájú médiaállományokat. |
A Semovente 75/34 egy olasz gyártmányú önjáró löveg volt, melyet a második világháború folyamán használtak. Alapjául az M15/42 közepes harckocsi szolgált, amelyre az L/34 kaliberhosszúságú 75 mm-es löveget építették. Az 1943-as olasz kapitulációig 192 darab készült a típusból.
Történet
[szerkesztés]Az első olasz önjáró löveg, a Semovente M41 da 75/18 az M14/41 közepes harckocsi alvázán alapult és az 1941-es év végén rendszeresítették. A jármű a tábori tüzérség számára mind mozgékonyságot, mind páncélvédelmet biztosított. A rövid csövű L/18 kaliberhosszúságú 75 mm-es tarackkal felszerelve sikeresen alkalmazták az észak-afrikai sivatagban, ahol a közepes harckocsikat pontos, nagy hatótávolságú tűzzel támogatták.
A Semovente 75/34 egy továbbfejlesztett változat volt, melyet egy új, 75/34-es löveggel szereltek fel a meghosszabbított küzdőtérben. Mivel alapul az M15/42-es harckocsi alvázát használták, motorja erősebb és maga a jármű hosszabb volt. A tervezet 1942 végére készült el, majd 1943-ban a Fiat-Ansaldo megindította a gyártást.
Feltételezett harctéri alkalmazás
[szerkesztés]A brit és nemzetközösségi erők egyiptomi és El Alamein-i határátlépését követően a Regio Esercito a Semovente 75/34 korai prototípusait a sivatagba vezényelte, hogy segítse a harcot a Szövetségesek ellen. Az új motor mechanikai problémái és a 75/34-es ágyú rögzítése késleltette a sorozatgyártást, amely csak a tunéziai visszavonuláskor futott fel.
Német használatban
[szerkesztés]Az Olasz Királyság bukása után a Wehrmacht lefoglalta a legyártott mennyiség többségét, majd StuG M43 mit 75/34 851(i) jelöléssel rendszeresítette a típust. Az 1944-es év végéig a német egységek összesen 294 darabot kaptak belőle. Ebben az évben hat gyalogos hadosztályban, két páncélos hadosztályban, három páncélgránátos hadosztályban, egy ejtőernyős hadosztályban és egy hegyi hadosztályban szolgáltak ezek a Semoventék, melyeket Olaszországban és a Balkánon vetettek be.
Források
[szerkesztés]- http://www.flamesofwar.com/hobby.aspx?art_id=1340 (angol nyelven). flamesofwar.com. (Hozzáférés: 2012. november 30.)