Selmeczi Kovács Attila
| Selmeczi Kovács Attila | |
 | |
| Selmeczi Kovács Attila 2022-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1942. május 16. Székesfehérvár |
| Elhunyt | 2024. július 10. (82 évesen) |
| Sírhely | Vác |
| Ismeretes mint |
|
| Iskolái | |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Kossuth Lajos Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | néprajz |
| Kutatási terület | gazdaságnéprajz, tudománytörténet, eszközkultúra, népművészet |
| Aktív időszak | 1960-as évek–2023 |
| Munkahelyek | |
| Magyar Mezőgazdasági Múzeum | muzeológus (1962–1976) |
| Néprajzi Múzeum | főigazgató-helyettes (1986–1998) |
| Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja | tudományos főmunkatárs (1979–1986) |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Selmeczi Kovács Attila témájú médiaállományokat. | |
Selmeczi Kovács Attila (Székesfehérvár, 1942. május 16. – ?, 2024. július 10.) magyar néprajzkutató, 1986–1998 között a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese.
Pályafutása
[szerkesztés]A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban tanult. Egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte magyar-néprajz szakon, majd 1962-től[1] a Magyar Mezőgazdasági Múzeum muzeológusa lett. 1969-ben bölcsészdoktori címet szerzett.
1976-tól a debreceni KLTE Néprajzi Tanszéke mellett működő akadémiai kutatóhely tudományos munkatársa, 1979-től a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa, majd osztályvezetője volt. 1978-tól kandidátus. 1986-1998 között a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese volt. Ezután főtanácsos muzeológus volt. 1996-tól a Magyar Tudományos Akadémián néprajztudomány doktora fokozatot szerzett.
Elsősorban a gazdaságnéprajz, tudománytörténet, eszközkultúra és a népművészet témáit vizsgálta. Fontos része volt munkásságának a muzeológiai munka és a néprajzi oktatás. Tudományos kutató- és feldolgozómunkája eredményét 10-nél több önálló könyvben és kb. 400 szakcikkben publikálta itthon és külföldön. A muzeológiai tevékenység keretében 12 kiállítást rendezett, ebből 5-öt külföldön. Legjelentősebb A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás volt a Néprajzi Múzeumban, amely 1991-ben nyílt meg 13 teremben, 1997-ben pedig teljes felújításra került. (A kiállítás a múzeum régi, Kossuth Lajos téri épületének bezárásáig, 2017-ig volt látható.) 1996-ban a Finnugor népek világkongresszusa alkalmából Rokonnépek és őshazák című 12 teremből álló, 4 külföldi múzeum közreműködésével készült időszaki kiállítás rendezését vezette.
1981–1994 és 1996–1997 között a Néprajzi Múzeum évkönyvének, a Néprajzi Értesítőnek szerkesztője. 1990-ben megindította a múzeum tudománytörténeti sorozatát Series Historica Ethnographiae címmel, melynek 10 kötete látott napvilágot. Felelevenítette a nagy múltú Magyar Népművészet sorozatot 1994-től több kötet kiadásával. 1993-ban megindította A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai című sorozatot az OTKA program keretében. 1999-től a hazai muzeológia központi folyóirata, a Magyar Múzeumok főszerkesztője. 2011–2016 között a Honismeret folyóirat szerkesztője volt.
Elismerései
[szerkesztés]- 1994 Móra Ferenc-díj
- 1998 Györffy István-emlékérem
- 2003 A Magyar Kultúra Lovagja
Főbb művei
[szerkesztés]- 1968 A zsúpfedél készítése a keleti palócoknál. Ethnographia
- 1973 A csűrök építése és használata (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 4.), Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum
- 1988 A "sváb szórómalom" Magyarországon. Ethnographia XCIX
- 1988 A kunok nomadizmusának kérdéséhez. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXV-XXVI
- 1990 Ikvai Nándor 1935–1988. Agrártörténeti Szemle XXXII, 269-279
- 1997 Khín Antal és a vizahalászat. Honismeret 25/3, 73-76
- 1997 Xántus János muzeológiai tevékenysége. Néprajzi Értesítő LXXIX
- 1999 Kézimalmok a Kárpát-medencében. Eszköztörténeti monográfia. Néprajzi Múzeum, Budapest
- 1999 A Kossuth-címer. Legenda és valóság. Ethnographia CX
- 2001 Nemzeti jelképek. Magyar Népművészet XXVI. Budapest
- 2003 Kossuth Lajos emléke a népművészetben. Honismeret 30/6.
- 2009 Elfeledett magyar mesterségek és népélet
- 2012 Eszköztörténet és tárgykultúra. DE Néprajzi Tanszék, Debrecen (Magyar néprajzi könyvtár)
- 2012 Régi magyar mintakincs. Cser–Néprajzi Múzeum, Budapest (tsz. Tasnádi Zsuzsanna)
- 2014 Nemzeti jelképek a magyar népművészetben
- 2017 Régi népélet. DE Néprajzi Tanszéke, Debrecen (Néprajz egyetemi hallgatóknak)
- 2020 A táj szerepe a Káli-medence hagyományos gazdálkodásában. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest
- 2021 Vízimalmok és molnárok a Mátraalján. Honismereti Szövetség, Budapest
- 2021 A sokarcú népi gazdálkodás. Honismereti Szövetség, Budapest
- 2023 Hajdanvolt népélet. magánkiadás, Budapest
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Kéve. Ünnepi kötet a 60 esztendős Selmeczi Kovács Attila tiszteletére; szerk. S. Lackovits Emőke, Viga Gyula; Ethnica, Debrecen–Veszprém, 2003
- Halász Péter: Selmeczi Kovács Attila In: Honismeret, 2005. ápr. (33. évf., 4. sz.)
- Elhunyt Selmeczi Kovács Attila néprajzkutató (neprajz.hu)
- doktori.hu adatbázisa
- mta.hu adatbázisa
- m2.mtmt.hu adatbázisa
- bookline.hu adatbázisa
- antikvarium.hu adatbázisa
|
Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |