Selenicereus innesii
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Selenicereus innesii Kimn. in CSJ (USA) 54(1):3"' (1982) | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
|
X Disbeocereus innesii |
A Selenicereus innesii (syn.: X Disbeocereus innesii) egy kétséges megítélésű, természetes előfordulású taxon, mely minden bizonnyal nemzetségek közötti hibridizálódás eredményeképpen jött létre. Kultúrában gyakran lehet találkozni vele.
Elterjedése és élőhelye
[szerkesztés]Karib-szigetvilág: Szent Vincent sziget; az egyetlen ismert természetes előfordulási helye elpusztult 1997-ben a Soufriére del St. Vincent vulkán kitörésekor.
Jellemzői
[szerkesztés]Elfekvő vagy csüngő szárú növény, hajtásai 21 mm átmérőjűek, zöldek, 6 bordásak, areolái 10 mm távolra fejlődnek egymástól, kissé domborodnak csak ki, az 1-2 középtövis legfeljebb 2 mm hosszú, halványbarna, a többi tövis száma 3-7, 1–2 mm hosszúak, fehéresek. Virágai 40–45 mm hosszúak, szélesre nyílnak, sokszor deformáltak. A tölcsér halványzöld, vöröses árnyalattal, töviseket hordoz. A külső szirmok vörösek, a belső kisebbek, fehérek, vagy krémszínűek, a portokok sárgák, a bibe alul ciklámenszínű, felül fehér.
Rokonsági viszonyai
[szerkesztés]A növény rendkívül kevert tulajdonságokkal rendelkezik. Clive Innes gyűjtötte a Szt. Vincent szigeten. Myron Kimnach a fajt először aberráns alaknak, vagy hibridnek tartotta, ezért X Disbeocereus ’Innesii’ néven is leírta, mint Disocactus-Weberocereus hibridet. Ma a növény egy kultúrából kiszabadult kertészeti hibridnek tekintik, melynek szülőfajai között biztosan szerepelt a Disocactus flagelliformis is.
Források
[szerkesztés]- Hunt D.R. et al. (2006): The new cactus lexikon. DH Books, Miborn Port, England. ISBN 0-9538134-5-2
