Seijin Dojo

A Seijin Dojo a Bujinkan Budo Taijutsu (武神館, Magyarországon: Budzsinkan), ismertebb nevén a Nindzsucu magyarországi hivatalosan elismert iskolája. A Budzsinkan szervezetének budapesti dódzsója. A Seijin (生人) név jelentése, olyan embert takar, aki egy bizonyos úton már elindult, de még nem jár a végén. A harcosok útja, ahhoz hogy megismerjük önmagunkat, tudatosabbá és ezzel együtt a szó magasabb értelmében is „emberré” váljunk. A gyakorlások alkalmával igyekszik minden pillanatot megélni, és ezáltal fejlődni. Ez természetesen csak az egyik út a sok közül. Bármerre is indul az ember, ha kellő alázattal, és odafigyeléssel halad, ugyanezt tapasztalhatja meg máshol is.

Felépítése

A Budzsinkan egy világszerte ismert, tradicionális Japán harcművészeti szervezet. Az első olyan iskola, ami nyilvánosan kezdte el oktatni a több száz éve titokban tartott ninjutsu-t. A ma létező többi ninja iskola is nagyrészt a Bujinkan-ból vált ki, vagy az ott tanított technikákat próbálta lemásolni. Tradíciónk tudásbázisa igen nagy, kiterjedt ismereti köre nem szűkül le csupán pusztakezes és fegyveres technikákra. Ez a harcművészeti rendszer kilenc különböző ryūha, vagyis harcművészeti stílus hagyományait egyesíti, melyek között vegyesen található ninja és samurai iskola.

Felfogásuk, tudástáruk, fegyverarzenáljuk különbözőek. Az eltérő stílusokat meghatározta a kialakulásának a körülményei, hogy milyen céllal és legfőképpen, hogy kinek szánták a kiképzést. Értelemszerűen más harcmodorra és más ismeretekre volt szüksége egy harctéren harcoló samurai-nak vagy egy titkos küldetésen lévő ninja-nak.

Minden olyan eszközt, technikát megtanultak, ami nélkülözhetetlen volt a túléléshez. Nem a dogmatikus tudásra, sokkal inkább a leleményességre és a kreativitásra építettek. Az előre meghatározott mozgásformák begyakorlása csupán az elvek megismerését, megértését segíti elő. A valós küzdelemben mindig az adott pillanatnak megfelelően kell cselekedni.

A mai médiában tévesen alakult ki az a kép a ninja-król, hogy bérgyilkosként öncélúan öltek. Kegyetlen gyilkosokként való ábrázolásuk gyökeres ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy ennek az életmódnak a követői művelt emberek voltak, valódi polihisztorok, akik szükség esetén képesek voltak megvédeni önmagukat és családjukat, ha kellett harc árán is.

Kilenc Ryu Bujinkanban

Togakure Ryu 戸隠流 Ninpo Happo Hiken “Az elrejtett ajtó iskolája” Ez az iskola a legrégebbi ryu-k egyike. Alapítása a XII. század második felére (inkább végére) tehető. Alapítója Daisuke Nishina, a ryu a nevét egy faluról, Togakure-ról kapta, ahol alapítója, s első Nagymestere született. Dr. Masaaki Hatsumi a ryu 34. Nagymestere.

Koto Ryu 虎倒流 Koppojutsu “A földre sújtó tigris iskolája” Alapítása a XVI. század közepén történt. Alapítója Sakagami Taro Kunishige. Eredetéről keveset tudni, de legvalószínűbb az, hogy a mai Korea területéről származik. Japánba egy Chan Buso nevű ember által került. Ryu-vá formálása Toda Sakyo Ishinsai nevéhez fűződik. Dr. Masaaki Hatsumi a ryu 18. Nagymestere.

Kumogakure Ryu 雲隠流 Ninpo Happo Hiken “A felhőkbe rejtett iskola” Alapítása a XVI. században történt. Alapítója Iga Heinaizaemon No Jo Ienaga. A Kumogakure Ryu taijutsu sok hasonlóságot mutat a Togakure Ryu-val. Ám a Kumogakure szűkebb állásokat tartalmaz. Legfőbb ismérve a Kamayari és az ugrótechnikák.

Shindenfudo Ryu 神伝不動流 Dakentaijutsu “A megingathatatlan szív iskolája” Szintén a XII. században alapították ezt a ryut. Alapítója Izumo Kanja Yoshiteru volt. Híres a kemény jutai-jutsu technikák miatt. Dr. Masaaki Hatsumi a ryu 26. Nagymestere.

Gyokushin Ryu 玉心流 Ninpo Happo Hiken “Az ékszerszív iskolája” Alapítása a XVI. század közepére tehető. Alapítója Sasaki Goeman Teruyoshi. Elég kevés technikája ismert, fő jellegzetessége a kémkedés. Dr. Masaaki Hatsumi a ryu 21. Nagymestere.

Kukishinden Ryu 九鬼神伝流 Taijutsu Happo Hiken “A kilenc démonisten iskolája” A XIV. század közepén alapította Izumo Kanja Yoshiteru. Számos fegyver-technikát vonultat fel, ami egyben meghatározza jellegzetességét. Dr. Masaaki Hatsumi a ryu 28. Nagymestere.

Takagi Yoshin Ryu 高木揚心流 Jutaijutsu “A magas fa, emelkedett szív iskolája” Alapítása a XVII. század közepén történt, ezért ez a legfiatalabb ryu a 9 iskola közül. Alapítója Takagi Oriemon Shigenobu. A ryu nevében található Yoshin szó jelentése fűzfa, amely ihletője volt az alapítónak. A technikáira jellemző, hogy nem igényelnek nagy helyet, éppen ezért eléggé szűk mozdulatai vannak. Dr. Masaaki Hatsumi a ryu 17. Nagymestere.

Gikan Ryu 義鑑流 Koppojutsu “Az igazság, hűség és igazságosság iskolája” A XVI. század közepén alapított iskola. Alapítója Uryu Hagan Gikanbo, de a ryu alapjait Akimoto Kanai Moriyoshi tette le, akit azonban nem ismertek el tényleges alapítónak. Jellemzői a mély, nehézkes állások, illetve a koppojutsu technikák. Érdekessége, hogy Toshitsugu Takamatsu Akimoto Fumionak adta át a Nagymesteri címet, ám Fumio korai halála után Dr. Masaaki Hatsumira kapta e címet.

Gyokko Ryu 玉虎流 Koshijutsu “Az ékszertigris iskolája” A Gyokko Ryu Koshijutsu a Bujinkan legrégebbi iskolája. Technikáit még a 900-as években fejlesztették ki, de az alapítása “csak” a XII. század közepén történt meg. Alapítója Tozawa Hakuunsai. Alaptaijutsu-i miatt híres leginkább, melyek a következők: Kihon Happo, Sanshin no Kata, Muto Taihenjutsu. Dr. Masaaki Hatsumi a ryu 28. Nagymestere.

Fokozatok jelölései Magyarországon

A kyu fokozatoknál a Bujinkan embléma piros alapon fehér, fehér szegéllyel. A 10. kyu után az övek színe a 14 év feletti tanulóknál: fiúknál zöld, a lányoknál piros. A 14 éves kor alatt mindenkinek egységesen sárga. Egyes országokban eltérő övszínekkel is találkozhatunk.

10. kyu – egységesen a fehér öv (néhány dojoban 10. kyu-ra nem vizsgáznak)
9. kyu – zöld, piros, vagy sárga öv
8. kyu – zöld, piros vagy sárga öv, 1 ezüst csillag
7. kyu – zöld, piros vagy sárga öv, 2 ezüst csillag
6. kyu – zöld, piros vagy sárga öv, 3 ezüst csillag
5. kyu – zöld, piros vagy sárga öv, 4 ezüst csillag
4. kyu – zöld, piros vagy sárga öv, 1 arany csillag
3. kyu – zöld, piros vagy sárga öv, 2 arany csillag
2. kyu – zöld, piros vagy sárga öv, 3 arany csillag
1. kyu – zöld, piros vagy sárga öv, 4 arany csillag

Ezután már a mesterfokozatok vizsgái jönnek, kezdve az 1. dan-nal, majd a 2., egészen a 10. dan-ig. Az öv színe az 1. dan-tól fekete és ez nem is változik. A Bujinkan embléma piros alapon fekete, fekete szegéllyel. Az 5. dan-tól az embléma piros alapon fekete, fehér szegéllyel.

1. dan – fekete öv, piros alapon fekete Bujinkan embléma
2. dan – fekete öv, 1 ezüst csillag
3. dan – fekete öv, 2 ezüst csillag
4. dan – fekete öv, 3 ezüst csillag
5. dan – fekete öv, piros alapon fekete Bujinkan embléma, fehér szegéllyel
6. dan – fekete öv, 1 ezüst csillag
7. dan – fekete öv, 2 ezüst csillag
8. dan – fekete öv, 3 ezüst csillag
9. dan – fekete öv, 4 ezüst csillag
10. dan – fekete öv, sárgás alapon zöld Bujinkan embléma

Ezt követően még 5 fokozat van a Bujinkanban. Ezeket a fokozatokat csak a Soke adományozhatja a kivételes tanítványainak. Danoknak is nevezik, de sokkal inkább az öt természeti elem megtestesítője (chi-föld, sui-víz, ka-tűz, fu-szél, ku-univerzum). Ezen fokozatok jelölése a narancssárga alapon zöld embléma és szegély. A Bujinkan embléma felett 1, 2, 3, 4 vagy 5 ezüst csillag.

A Soke (jelenleg Masaaki Hatsumi) emblémája piros alapon arany szegély és írás. Ezt csak a Soke viselheti.

Megszólítások

A tanuló fokozatú tréningvezető: Senpai (ez a titulus nem automatikus, ezt a tanító adományozza az arra érdemes tanulónak).

A mesterfokozatú tréningvezető: Sensei. Ez a megszólítás minden Budo mesternek kijár, bár a Bujinkanon belül változó gyakorisággal használják..

Míg a Sensei egy általános, minden mesternek kijáró megszólítás, addig vannak olyanok is, amelyek függnek a fokozat nagyságától, magyarul a “Dan-ok számától”. Ezek már inkább címek, csak olyan mesternek van, aki hivatalosan taníthat, tanítványai vannak.

1-4 Dan-ig Shidoshi-ho.
5-9 Dan-ig Shidoshi.
10. Dan-tól Shihan.
A nagymester titulusa a Soke.

Források

Bujinkan Seijin Dojo