Sebesi Samu

Sebesi Samu
Élete
Született	1859. január 20. Rugonfalva
Elhunyt	1930. március 25. (71 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebesi Samu témájú médiaállományokat.

Sírja a Házsongárdi temető II.a. parcellájában

Sebesi Samu (írói álneve: Tüske Pál; Rugonfalva, 1859. január 20. – Kolozsvár, 1930. március 25.) erdélyi magyar író, újságíró.

Életútja, munkássága

Középiskoláit a székelykeresztúri Unitárius Gimnáziumban, a kolozsvári és a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte, Székelyudvar­helyen érettségizett. 1880-ban újságíró lett az Ellenzéknél, s közben beiratkozott a kolozsvári egyetemre, ahol egy évig volt tanárjelölt, két évig orvostanhallgató. Próbálkozott a színészettel is: Váradi Ferenc színtársulatával töltött idejének élményeit A kóbor színi világból c. novellaciklusában dolgozta fel. 1893-tól árvaszéki levéltáros, 1899-től bíró Kolozsváron. 1885-ben rövid ideig a Magyar Polgárban közölt cikkeket, majd visszatért az Ellenzékhez, de jelentek meg írásai Az Én Újságom, Aradi Közlöny, Debrecen, Erdélyi Lapok, Függetlenség, Hazánk, Magyarország, Ország-Világ hasábjain is. 1891-től az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT) tagja.

Az Ellenzékben Tüske Pál néven közölt tárcanovellái tették ismertté nevét. Témáit legszívesebben a Nyárád és a Küküllő vidékének mindennapi falusi életéből s a „nagyon apró kisvárosok” embereinek világából vette, ezek – írja Kovács Dezső: „…egy bölcs, humortól egyensúlyozott lélek természetesen kerekedő meséiben jelennek meg. Ez üde mesékben, makulátlanul tiszta magyar nyelv muzsikáján Erdély lelke szól” (Pásztortűz, 1928/4).

„	Irodalmi alkotásainak tükréből Erdély felleges szép ege néz a jövendő nemzedékek szemébe. K.D.	”

Bartha Miklós közbenjárására a kolozsvári Nemzeti Színházhoz került, ahol kis szerepeket kapott, s itt döntötte el, hogy színműíró lesz. 1889-ben megnyerte az Ellenzék tárcapályázatát, 1892-ben pedig a Korcsmárosné lányával a kolozsvári Nemzeti Színház pályadíját. Színpadi műveiben azonban inkább színpadtechnikai ismeretei, mint a jellemformálás segítették. Kovács Dezső úgy látta, hogy „…már tapogatózott azon az úton, amelyen a falusi élet reális rajzához érkezett el később Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond” (Ellenzék, 1892).

Színművei

• Páros szöktetés (operettszöveg, Simon Károly megzenésítésében, 1889);
• Bájital (egyfelvonásos bohózat, 1892);
• Korcsmárosné lánya (népszínmű, 1893);
• Bűnhődés (népszínmű, 1900);
• A gyermek bolondja (népies vígjáték, 1913);
• A babonások (falusi bohózat, Kolozsvár, 1932. Erdélyi Magyar Könyvtár).

Novelláskötetei

• Toll (1890);
• Mindenféle (1893);
• Asszonyok (1895);
• Apró történetek (1901);
• Szegény emberek (1914);
• Szép a Nyikó s a vidéke és más novellák (Kolozsvár, 1928. A Magyar Nép Könyvtára).

Prózája

• Rica : regény. ( 1930. Erdélyi Magyar Könyvtár).
• Fáklya gyúl az éjben (folytatásos regény), Keleti Újság (Kolozsvár), I-XXXIII, 1929. nov. 27. -1930. jan. 24.
• Bartha Miklós összegyűjtött munkái (Budapest, 1908–12) számára megírta a politikus-publicista életrajzát is.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3  

További információk

• Borbély István: Sebesi Samu. Pásztortűz, 1921/7.
• Borbély István: Erdélyi magyar szépprózaírók és költők. Kolozsvár, 1921.
• Kovács Dezső: Sebesi Samu. Pásztortűz, 1928/4.
• Walter Gyula: Sebesi Samu 40 éves jubileuma. Pásztortűz, 1929/3.
• Várady Aurél: Sebesi Samu halála. Pásztortűz, 1930/7 (Hankó János rajzával).
• Szentgyörgyi István: Sebesi Samu halála. Keleti Újság, 1930/68.
• nl: Sebesi Samu: Rica. Erdélyi Szemle, 1931/9–10.
• b. gy.: Szép a Nyikó s a vidéke. Ellenzék, 1936. március 28.