Schobeln-ház
| Schobeln-ház | |
 | |
| Település | Brassó  |
| Cím | str. Mureșenilor 9 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 16.–18. század |
| Építési stílus | reneszánsz |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | ház |
| LMI-kód | BV-II-m-A-11467 |
| Elhelyezkedése | |
 Schobeln-ház
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 37″, k. h. 25° 35′ 20″45.643638°N 25.588879°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 37″, k. h. 25° 35′ 20″45.643638°N 25.588879°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schobeln-ház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A brassói Schobeln-ház a városerőd azon kevés házainak egyike, melyek sértetlenül vészelték át az 1689-es tűzvészt. 1654 és 1893 között nyomda működött itt, a háztulajdonosok egyben nyomdatulajdonosok is voltak. Itt nyomtatták többek között a Gazeta de Transilvaniát, a Kronstädter Zeitungot, és a Brassói Lapot.
Története
[szerkesztés]A 16. századból származó Kolostor utcai épületet gazdag brassói patricius családok birtokolták: rendre a Hermann, Seuler, Albrich, és Schobeln családok tulajdona volt.[1] 1654-től ebben az épületben – pontosabban a ház mögötti, az épülettel egybeépült középkori őrtoronyban[2] – működött a Honterus-féle nyomda. Hermann háztulajdonos összegyűjtötte Johannes Honterus 1539-ben alapított kézisajtójának még fellelhető részeit, a hiányzó felszereléseket pótolta, és újraindította a nyomdát.[1]
1798-ban a ház és a nyomda Johann Georg von Schobeln tanácsos tulajdonába kerül; a feljegyzések szerint ekkor latin, német, magyar, román nyelvű könyveket nyomtattak. 1805-ben Schobeln özvegye, Johanna Regina örökli az épületet, tőle pedig Franz Schobeln.[3] Magát a nyomdát Friedrich August Herfurth üzemeltette; halála után Johann Gött vette át az irányítást, majd 1834-ben 3333 forintért meg is vásárolta a nyomdát. 1834 decemberében engedélyt kapott a Guberniumtól német, román, és magyar nyelvű újságok nyomtatására; így jelent meg rövidebb-hosszabb ideig a román Foaia Duminecii és Gazeta de Transilvania (és utóbbi melléklete, a Foaie pentru minte, inimă și literatură), a német Siebenbürger Wochenblatt, és a magyar Erdélyi Hírlap. Az 1849-es események a lapok ideiglenes megszűnését vonták maguk után; ebben az évben Bem József indítványozására új lapok jelentek meg: a német Kronstädter Zeitung, a magyar Brassói Lap, és a román Espatriatul.[4]
A Gött-féle nyomda 1893-ig működött a Schobeln-házban[2] (ezután a szembelső, a jelenlegi Kolostor utca 14. alá költözött, majd innen a 20. század közepén az Arlus-házba).[5] A Schobeln-ház földszintjén jelenleg üzletek, az emeleten lakások vannak.
Leírása
[szerkesztés]Kétszintes, reneszánsz stílusú épület. A homlokzat földszintje a sorozatos átépítések következtében elveszítette eredeti kinézetét. A kaput két korinthoszi oszlop fogja közre, a homlokzat két szélén további, mindkét szinten áthaladó korinthoszi oszlopok vannak. Az első emeleti falsíkon két triéder figyelhető meg.[6]
A belső udvar a 18. század elejének hangulatát őrzi. Az emeletre vezető lépcső egy faragott kőkeretű ajtó mögött indul; a keret feletti címerpajzs tanúsága szerint a ház 1550-ben épült. A belső udvarra néző emeleti ablakok megőrizték reneszánsz bolthajtásaikat. A földszinti helyiségek falai masszív boltívekre támaszkodnak.[1][6]
Műemlék ház, a romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11467 sorszámon szerepel.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Balázs 107–109. o.
- ↑ a b Ziegler Bálint Ágnes: Erődítményrendszer, Brassó. Romániai Magyar Lexikon, 2010. március 31. (Hozzáférés: 2018. augusztus 31.)
- ↑ Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 316. o. (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ Nussbächer, Gernot: Tipograful brașovean Johann Gött. Țara Bârsei, 4. sz. (2005) 9–11. o. ISSN 1583-3119
- ↑ Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi. Vidombák: Haco International, 494. o. (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ a b Jekelius 196. o.
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Balázs: Balázs János. Brassó – történelmi városkalauz (magyar nyelven). Barót: Tortoma (2013). ISBN 978973899509394
- ↑ Jekelius: Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum (1928)
További információk
[szerkesztés]- Binder Pál: A brassói háromnyelvű publicisztika a testvériség jegyében. Korunk, XXXIII. évf. 7. sz. (1974. július) 861–866. o. ISSN 1222-8338
- Tontsch, Hermann. Die Honteruspresse in 400 Jahren. Brassó: Johann Götts Sohn (1933)
.svg){kind=small}