Ugrás a tartalomhoz

Schmidt-hegyisáska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schmidt-hegyisáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Odontopodisma
Tudományos név
Odontopodisma schmidtii
(Fieber, 1853)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Schmidt-hegyisáska témájú kategóriát.

A Schmidt-hegyisáska (Odontopodisma schmidtii) a sáskafélék családjába tartozó, Európában honos sáskafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A Schmidt-hegyisáska testhossza a hím esetében 13-18 mm, a nőstény 16-25 mm. Közepes termetű sáska. Színe zöld, ritkán sárgászöld. A barna szemektől széles fekete csík húzódik hátra a torpajzson keresztül a nőstényeknél a csökevényes szárny végéig, míg a hímeknél foltokra szakadozva, elhalványodva egészen a potroh utolsó szelvényeiig is érhet. Térde és potrohvége fekete, sötétrózsaszín-borvörös folttal. A hátsó lábszár kékes vagy zöldes színű. A csápok töve kissé türkizkékes. A nőstény szubgenitális lemezén két oldalt egy-egy kis fekete folt látható (ez megkülönbözteti a déli hegyisáskától). A nőstény vöröses színű tojókampói viszonylag karcsúak és hosszúak. A szárnyak apró rózsaszínes-borvöröses pikkelyekké redukálódtak.

Nem ciripel és nem ismert más hangadási módja sem.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A közeli rokon erdélyi hegyisáska és a déli hegyisáska nagyon hasonlít hozzá (utóbbival élettere is átfed), legbiztosabban a hím ivarszervei alapján lehet őket elkülöníteni.

Elterjedése

[szerkesztés]

Európában honos; Északkelet-Olaszországban, Dél-Ausztriában, a Nyugat-Balkánon és a Kárpát-medence nyugati felében található meg kb. 1000 méteres magasságig. Magyarországon ritka, a Dunántúlon fordul elő. Többek között az Őrségben, a Dráva-mentén, a Mecsekben, a Szt. György-hegyen és Szekszárdnál ismertek állományai. Lokálisan akár gyakori is lehet.

Életmódja

[szerkesztés]

Nedves bozótosok, cserjések, erdőszélek, tisztások, szedresek lakója. Többnyire a bokrokon tartózkodik és azok leveleivel táplálkozik, csak ritkán található a gyepszinten.

Kifejlett egyedeivel júniustól októberig találkozhatunk.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]