Scherer Lajos
| Scherer Lajos | |
| Született | 1874. szeptember 16.[1] Óverbász[1] |
| Elhunyt | 1957. február 16. (82 évesen)[1] Szeged[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1894–1898, bölcsészettudomány) |
| Sírhelye | Szeged[2] |
Scherer Lajos (írói álneve: Andorka Lajos) (Óverbász, 1874. szeptember 16. – Szeged, 1957. február 16.[3]) lapszerkesztő, tankönyvíró, költő, helytörténész.
Életpályája
[szerkesztés]1884-ban Hevesen megtanult magyarul. Középiskolai tanulmányait Verbászon és Pozsonyban végezte el. 1894–1898 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója volt. 1898-ban jelent meg Ifjúkorom című verskötete. 1900–1945 között Losoncon a református reálgimnázium tanára volt. 1921-ben A Mi Lapunk címmel ifjúsági folyóiratot indított, amely az 1920-as évek végén a Sarló mozgalom szócsöve lett. 1929-ben elveszítette tanári állását. 1932-ben lapját is be kellett szüntetnie. 1945-ben a lakosságcsere következtében Magyarországra került; Nagymaroson, Bihartordán és Kiszomboron élt. 1954-ben nyugdíjba vonult.
Munkássága
[szerkesztés]Fő szervezője volt a csehszlovákiai magyar cserkészetnek. A Mi Lapunk című cserkész- és diáklapja a sarlósok fontos fóruma volt. A Sarló mozgalom hasábjain a csehszlovákiai haladó írók és szociográfusok művein kívül megjelentek a magyar, erdélyi és vajdasági szerzők írásai is. Baloldali írásai miatt a nemzeti-keresztény szellemű cserkésztisztek, és az állami hatóságok élesen támadták. Több tankönyv és művelődéstörténeti írás szerzője. Tanulmányait, cikkeit a Prágai Magyar Hírlapban, a Magyar Tanítóban és a losonci lapokban közölte. Tagja volt a nagymarosi TSZ-nek. Utolsó éveiben műfordítással foglalkozott.
Családja
[szerkesztés]Szülei Scherer András és Kratz Erzsébet voltak.[3]
Sírja a szegedi evangélikus temetőben található (IV-3-19).[4]
Művei
[szerkesztés]- Ifjúkorom (költemények, Újverbász, 1896)
- Fáy András nevelési elmélete és ennek történeti méltatása (Kolozsvár, 1896)
- Az iskola egészségügyi reformja (műfordítás, Budapest, 1900)
- Iskolai kirándulások (1914)
- A próbaidős cserkész kiképzése (Berlin, 1924)
- Cserkészek könyve – II. osztályú próba (Berlin, 1925)
- Költészettan olvasmányokkal (1926)
- A 350 éves losonci gimnázium vázlatos története (Losonc, 1940)
- Losonc – az egykori magyar város – rövid története (Losonc, 1943; 2. kiadás, Szeged, 1996)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d PIM-névtér. PIM-névtér . (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
- ↑ a b Halálesete bejegyezve a szegedi állami halotti akv. 120/1957. folyószám alatt.
- ↑ Tóth Tamás: Szeged jelesei szegedi temetőkben
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- https://mek.oszk.hu/05200/05244/05244.pdf
- Scherer Lajos a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
- Turczel Lajos: Irodalmi kislexikon
További információk
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás; Budapest, 1938-1939.
- Balogh Edgár: Hét próba. Budapest, 1965.
- Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967
- Szalatnai Rezső: Scherer Lajos és a Mi Lapunk (Irodalmi Szemle, 1969. 3. sz.)
- Fogarassy László: Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1911–1939 (1992)
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1
- Vágás István: A Mi Lapunk és Scherer Lajos (Szeged, 1994)
- Turczel Lajos: Két könyv a két háború közötti cserkészetübkről (Irodalmi Szemle, 1995, 4. sz.)
- Bács-Bodrog vármegye II. Szerkesztette: Borovszky Samu. Budapest, Országos Mongrafia Társaság