Ugrás a tartalomhoz

Scherer Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Scherer Lajos
Született1874. szeptember 16.[1]
Óverbász[1]
Elhunyt1957. február 16. (82 évesen)[1]
Szeged[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • író
  • publicista
  • középiskolai tanár
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1894–1898, bölcsészettudomány)
SírhelyeSzeged[2]

Scherer Lajos (írói álneve: Andorka Lajos) (Óverbász, 1874. szeptember 16.Szeged, 1957. február 16.[3]) lapszerkesztő, tankönyvíró, költő, helytörténész.

Életpályája

[szerkesztés]

1884-ban Hevesen megtanult magyarul. Középiskolai tanulmányait Verbászon és Pozsonyban végezte el. 1894–1898 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója volt. 1898-ban jelent meg Ifjúkorom című verskötete. 1900–1945 között Losoncon a református reálgimnázium tanára volt. 1921-ben A Mi Lapunk címmel ifjúsági folyóiratot indított, amely az 1920-as évek végén a Sarló mozgalom szócsöve lett. 1929-ben elveszítette tanári állását. 1932-ben lapját is be kellett szüntetnie. 1945-ben a lakosságcsere következtében Magyarországra került; Nagymaroson, Bihartordán és Kiszomboron élt. 1954-ben nyugdíjba vonult.

Munkássága

[szerkesztés]

Fő szervezője volt a csehszlovákiai magyar cserkészetnek. A Mi Lapunk című cserkész- és diáklapja a sarlósok fontos fóruma volt. A Sarló mozgalom hasábjain a csehszlovákiai haladó írók és szociográfusok művein kívül megjelentek a magyar, erdélyi és vajdasági szerzők írásai is. Baloldali írásai miatt a nemzeti-keresztény szellemű cserkésztisztek, és az állami hatóságok élesen támadták. Több tankönyv és művelődéstörténeti írás szerzője. Tanulmányait, cikkeit a Prágai Magyar Hírlapban, a Magyar Tanítóban és a losonci lapokban közölte. Tagja volt a nagymarosi TSZ-nek. Utolsó éveiben műfordítással foglalkozott.

Családja

[szerkesztés]

Szülei Scherer András és Kratz Erzsébet voltak.[3]

Sírja a szegedi evangélikus temetőben található (IV-3-19).[4]

Művei

[szerkesztés]
  • Ifjúkorom (költemények, Újverbász, 1896)
  • Fáy András nevelési elmélete és ennek történeti méltatása (Kolozsvár, 1896)
  • Az iskola egészségügyi reformja (műfordítás, Budapest, 1900)
  • Iskolai kirándulások (1914)
  • A próbaidős cserkész kiképzése (Berlin, 1924)
  • Cserkészek könyve – II. osztályú próba (Berlin, 1925)
  • Költészettan olvasmányokkal (1926)
  • A 350 éves losonci gimnázium vázlatos története (Losonc, 1940)
  • Losonc – az egykori magyar város – rövid története (Losonc, 1943; 2. kiadás, Szeged, 1996)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás; Budapest, 1938-1939.
  • Balogh Edgár: Hét próba. Budapest, 1965.
  • Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén, 1967
  • Szalatnai Rezső: Scherer Lajos és a Mi Lapunk (Irodalmi Szemle, 1969. 3. sz.)
  • Fogarassy László: Magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1911–1939 (1992)
  • Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1  
  • Vágás István: A Mi Lapunk és Scherer Lajos (Szeged, 1994)
  • Turczel Lajos: Két könyv a két háború közötti cserkészetübkről (Irodalmi Szemle, 1995, 4. sz.)
  • Bács-Bodrog vármegye II. Szerkesztette: Borovszky Samu. Budapest, Országos Mongrafia Társaság

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]