Schein Mór

Schein Mór
Született	1864. november 2. Trsztena
Elhunyt	1929. április 24. (64 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bőrgyógyász
Iskolái	Bécsi Egyetem (–1889, orvostudomány)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (15. parcella 9. sor, 10. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Schein Mór (Trsztena, 1864. november 2. – Budapest, 1929. április 24.) bőrgyógyász.

Életpályája

Schein Sámuel és Echstein Anna fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Trsztenai Királyi Katolikus Gimnáziumban (1875–1879), majd a Pozsonyi Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte (1879–1883). Kitüntetéssel érettségizett és felvételt nyert a Bécsi Egyetem Orvostudományi Karára. 1889. május 18-án orvosdoktorrá avatták. Bőrgyógyászati képesítését Kaposi Mór bécsi egyetemi tanárnál és Török Lajos budapesti egyetemi magántanárnál szerezte. Az 1890-es évektől az Általános Munkás Betegsegélyző Pénztár Kórházának rendelő orvosaként működött. Huszonöt éven át tagja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Művei

• Über das Wachsthum der Haut und der Haare des Menschen. (Wiener Klinische Wochenschrift, 1892, 6.)
• Über Knochenkernbildung und Ovofication des Knorpels. (Wiener medicinische Wochenschrift, 1894)
• Das Schilddrüsensekret in der Milch. (Wiener medicinische Wochenschrift, 1895)
• Über das Wachsthum des Fettgewebes. (Wiener Klinische Wochenschrift, 1895)
• Über die Ursachen der Entwicklung des Bartes. (Pester medicinisch-chirurgische Presse, 1897)
• Ein Fall von abnormer Entwicklung des Bartes. (Pester medicinisch-chirurgische Presse, 1897)
• Ein Fall von symmetrischen Lipomen, Lévai J.-vel. (Pester medicinisch-chirurgische Presse, 1897)
• A szakáll képződésének okairól. (Gyógyászat, 1897, 1–2.)
• A szakáll rendellenes fejlődésének egy esete. (Gyógyászat, 1897, 12.)
• Polioencephalitis superior chronica. (Gyógyászat, 1897, 19.)
• Az ember szőrzete. (Gyógyászat, 1898, 2.)
• A syphilis gyógykezelése, Budapest, 1898
• Das Haarkleid des Menschen. Budapest, 1898
• Anregung der Milchsecretion durch Massage der Bauchdecken. (Wiener Klinische Wochenschrift, 1898)
• Keratosis conjunctivae (A kötőhártya elszarusodása). Mohr Mihállyal. (Orvosi Hetilap, 1898, 8.)
• A zsírszövet növéséréről. (Magyar Orvosi Archívum, 1899, 1.)
• A jodipin. Budapest, 1900
• Összehasonlító megfigyelések az emlős állatok és az ember bőrének és szőrének növéséről. (Gyógyászat, 1900, 39–40.)
• A bőrbetegségek megfigyelése és kórismézése. (Gyógyászat, 1901, 42.)
• Bőrbetegségek kezelése Röntgen-fénnyel és Finsen módszere szerint. Török Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1901, 51–52.)
• Scleroma, rhinoscleroma, A kopaszság keletkezéséről. (Gyógyászat, 1902, 41.)
• Az acne vulgaris gyógykezelése Röntgensugarakkal. Török Lajossal. (Gyógyászat, 1902)
• Die Radiotherapie und Actinotherapie der Hautkrankheiten. Török Lajossal. (Wiener medicinische Wochenschrift, 1902)
• Új lámpa fénysugarakkal való kezeléshez. Török Lajossal. (Gyógyászat, 1903)
• A hónaljszőr fejlődése és a mellizmok veleszületett hiánya. (Gyógyászat, 1903)
• Über die Entstehung der Glatze, Zur Frage der Entstehung der Glatze. (Wiener Klinische Wochenschrift, 1903)
• Impfung unter rotem Licht. Wilhelm Knöpfelmacherrel, (Wiener Klinische Wochenschrift, 1904)
• A bőrrák kezelése Röntgen-sugarakkal. Török Lajossal. (Gyógyászat, 1904, 16.)
• Röntgen-sugarak a bőrgyógyászatban. (Gyógyászat, 1904, 24–25.)
• Die Behandlung der Condyloma acuminatum mittels Erfrierung. (Wiiener Klinische Wochenschrift, 1905)
• A condyloma acuminatum fagyasztással való gyógykezelése. (Gyógyászat, 1905, 3.)
• A berlini Röntgen-congressus. Tárca. (Gyógyászat, 1905, 21.)
• A női nemi szervekből kiinduló, haematogen úton terjedő bőrbajokról. (Budapesti Orvosi Újság, 1906, 1.)
• Lokalisation der vom weiblichen Gesechlects-organen ausgehenden haematogenen Hauterkraukungen, Theorie der Milchsecretion. (Wiener medicinische Wochenschrift, 1907)
• Fälle von Stillstand und relativem Zurückbleiben des Flächenwachstums der Haut. (Pester medicinisch-chirurgische Presse, 1907)
• Vergleichende Untersuchungen an pigmentierten und pigmentlosen Kopfhaaren. (Pester medicinisch-chirurgische Presse, 1908, 32.)
• A koponya és fejbőr növésének összefüggése a kopaszsággal. (Gyógyászat, 1909, 29.)
• Az emlők működésének folytonossága. (Gyógyászat, 1909, 46–47.)
• Tuberculinoltással gyógyított lupus vulgaris esete. (Budapesti Orvosi Újság, 1910)
• Vitalizmus és teleológia az élettudományokban. (Huszadik Század, 1910, 1.)
• Izomzat és zsírszövet. (Budapesti Orvosi Újság, 1913, 4.)
• Az őszülésről. (Gyógyászat, 1913, 14.)
• Sebészeti tuberkulózis kezelése szociális szempontból. (Munkásügyi Szemle, 1917, 5–6.)
• A nemibetegségek elleni védekezés irányelvei. Török Lajossal. (Gyógyászat, 1919)
• Átöröklés és egyéni fejlődés. (Gyógyászat, 1921, 9.)
• Rudolf Virchow és a szervezet egységessége. (Gyógyászat, 1921, 46.)
• Fáradtság után legnagyobb munkakészség. (Gyógyászat, 1926, 3.)
• Az állati és emberi test sensomotoros központja. (Gyógyászat, 1926, 42.)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.