Scheiber Vilmos
| Scheiber Vilmos | |
| Született | 1889. december 30.[1] Mór |
| Elhunyt | 1979. január 2. (89 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1912) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Scheiber Vilmos (Mór, 1889. december 30.[2] – Budapest, 1979. január 2.) orvos, ortopéd-sebészfőorvos, Gazda István tudománytörténész nagyapja, Simontornyai-Scheiber Mária (1927–2012) festőművész, művészettörténész apja, Scheiber Hugó festőművész unokatestvére.
Élete
[szerkesztés]Scheiber Zsigmond (1861–1941) és Friedman Róza gyermekeként született zsidó családban. 1907-ben a Budapesti VIII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán végezte, ahol 1912-ben szerezte meg oklevelét. Ezután a budapesti II. számú Sebészeti Klinikán dolgozott Verebélÿ László professzor munkatársaként, majd a Szent János Kórházban. Az első világháború kitörésekor az egyik fővárosi hadikórház főhadnagy-főorvosa lett. 1916-ban megszerezte a sebészműtői oklevelet. A Révész utcai Rokkantügyi Hivatal Budapesti Utókezelő Gyógyintézetben Barla Szabó József és Verebélÿ László helyetteseként nagyszámú műtétet végzett és ezáltal rokkantak ezreit tette munkaképessé. A Tanácsköztársaság idején a szolnoki front ceglédi kórházába vezényelték, mint vörös-katonaorvost. s ott Is mint operatőr működött, majd visszatért a Gyógyintézetbe. 1920-tól a városligeti Park-szanatórium orvosigazgatójaként működött. 1930 és 1933 között a Pesti Izraelita Hitközség Kaszab Aladár Poliklinikájának ambuláns sebészeti rendelésének, 1933-tól a felnőttek ortopédiai rendelésének vezetője volt.[3]
1935-től az ortodox zsidó hitközséghez tartozó budai Bíró Dániel Kórház sebész főorvosának választották meg.[4] Később igazgatóhelyettesé is kinevezték. 1945 és 1950 között az Országos Társadalombiztosító Intézet, 1950 és 1966 között az SZTK országos sebész-ortopéd ellenőrző főorvosa volt. 1966-ban nyugdíjba vonult, de tudományos tanácsadóként továbbra is dolgozott a Szakszervezetek Országos Tanácsánál. Számos gyógyászati segédeszköz hazai bevezetője. Nevéhez fűződik a modern lúdtalpbetétek magyarországi meghonosítása. Nagyszámú közlemény szerzője. Szakcikkei megjelentek az Orvosi Hetilap, a Gyógyászat, a Therápia, az Orvosképzés és a Magyar Orvos című folyóiratokban.
Családja
[szerkesztés]Felesége Lax Lívia volt, Lax Sándor és Fürst Irén lánya, akit 1919. április 16-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[5]
Gyermekei
- Simontornyai-Scheiber Mária (1927–2012)
- Simontornyai-Scheiber Zsuzsanna
Főbb művei
[szerkesztés]- Lötyögő ízületek műtéti kezelése. (Orvosi Hetilap, 1920. 44-45. sz.)
- A láb fontosabb statikai megbetegedései. (Orvosi Hetilap, 1931. 24. sz.)
- A kétfejű felkarizom inának szakadása. (Budapesti Orvosi Újság, 1931. 52.)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- A Vörös Kereszt hadiékítményes II. osztályú díszjelvénye (1916)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Scheiber Vilmos, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13505.htm
- ↑ Születési bejegyzése a móri izraelita hitközség születési akv. 28/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ „Dr. Scheiber Vilmos”, Egyenlőség, 1933. november 11., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ „Főorvosi kinevezések”, Pesti Napló, 1935. július 14., 21. oldal (Hozzáférés: 2021. március 7.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1014/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
Források
[szerkesztés]- Emlékezés egy vasdiplomás sebész főorvosra. Kilencvenesztendős lenne Scheiber Vilmos. (1979. december 19.) Magyar Nemzet, 35. évfolyam, 296. szám
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Simontornyai-Scheiber Mária – Gazda István: A budai Városmajor utcai Bíró Dániel kórház története. (2014) Orvostörténeti Közlemények, 226-29. pp. 159-182.
