Scharhörn
| Scharhörn | |
 | |
| A sziget látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Németország |
| Legnagyobb település | lakatlan |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 fő (2016) |
| lakatlan népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Watt-tenger |
| Terület | 0,43 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Scharhörn
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 53° 57′ 42″, k. h. 8° 26′ 29″53.961667°N 8.441389°EKoordináták: é. sz. 53° 57′ 42″, k. h. 8° 26′ 29″53.961667°N 8.441389°E | |
| Scharhörn weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Scharhörn témájú médiaállományokat. | |
Scharhörn egy lakatlan németországi turzás-sziget a Watt-tengerben, egyike a három Hamburg tartomány fennhatósága alá eső szigetnek. Scharhörn 15 kilométernyire északnyugatra fekszik Cuxhaven várostól és 4 kilométernyire Neuwerk-szigettől. A sziget területe 20 hektár, amely teljes egészében a Hamburgi Watt-tenger Nemzeti Park legszigorúbban védett zónájába tartozik.
Története
[szerkesztés]A sziget nevét elsőként 1466-ban említették.[1] A homokpad a közeli Neuwerkkel együtt kezdetektől fogva Hamburghoz tartozott. A sziget története során többször eltűnt, legutóbb a 19. század közepén jelent meg. A sziget magassága 1868-ban 2,2 méterrel, tíz évvel később már 5,4 méterrel volt az átlagos tengerszint fölött.[1] Scharhörn gyorsan növekedett, 1929-ben területe már 4 hektáros volt. Scharhörnt az 1937-es Nagy-Hamburg törvény életbe lépésével elválasztották a Hanza-várostól és Hannover tartomány területéhez csatolták. 1947-ben az újraszervezett Alsó-Szászországhoz került, így 1949-ben az NSZK része lett. 1969-ben Hamburg egy államszerződés keretében visszakapta a területet, hogy a szigeten egy mély vizű kikötőt építsen az egyre nagyobb hajók számára. A tervezett kikötő 6000 hektáros lett volna, amit az Elba torkolatából kikotort homokkal töltöttek volna fel, hogy a vihardagályszint feletti magasságot elérjék. Tervbe vették, hogy Scharhörnt egy hosszú töltéssel a szárazföldhöz csatolják. A szigetet tönkretevő terv ellen azonban élénk tiltakozás kezdődött, így Hamburg visszalépett a terv megvalósításától, de a város területrendezési tervében még szerepel.[2]
Természeti értékei
[szerkesztés]Scharhörn ugyanazon a homokpadon fekszik, mint Neuwerk és a közeli Nigehörn. A sziget partvonala bizonytalan, a dagály magasságától függ, hogy mikor meddig emelkedik a víz. Scharhörn mozgó sziget. A turzás tetején lévő megkötetlen homokot a szél dűnékbe tornyozza, így a pionír növények megtelepedésére alkalmas térszínt képez. Ugyanakkor a sziget vándorol is. Nyugati partjait a tenger hullámverése bontja, keleti partjait építi, így Scharhörn lassan keleti-délkeleti irányba vándorol. A vándorlás sebessége 16 méter/év.[1] A sziget egyike a világ legproduktívabb ökorendszereinek.[3] A ragadozóktól elzárt szigeten számtalan madárfaj költ és fontos állomás a vándormadarak számára is. A sziget egyetlen építménye a madárvárta, amelyet az élővilágot megfigyelő tudósok használnak.[4] A nyári időszakban a nemzeti park igazgatósága madárfigyelő túrákat szervez a szigetre.[5]
Források
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Hamburg város honlapja; Elérés: 2008. április 28.
- ↑ A Föld Barátainak hamburgi honlapja; Elérés: 2007. április 28.
- ↑ A Jorsand Egyesület honlapja Archiválva 2007. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben; Elérés: 2008. április 28.
- ↑ Scharhörn Archiválva 2006. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben; Elérés: 2008. április 28.
- ↑ A Hamburgi Watt-tenger Nemzeti Park honlapja Archiválva 2007. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben; Elérés: 2008. április 28.
