Schöntheil Richárd
| Schöntheil Richárd | |
| Született | 1874. július 30. Csóka |
| Elhunyt | 1944. december 22. (70 évesen) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Iskolái | V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola, Magyar Királyi József Műegyetem |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Mindenki Temploma, Kőbánya, 1911, Budapest; Fried Jeromiás-villa, Kőbánya, Állomás utca 4., 1904, Budapest; Csáky Ferenc villája, Kőbánya, Állomás utca 18., 1905-1906 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schöntheil Richárd témájú médiaállományokat. | |
Schöntheil Richárd (Csóka, Torontál vármegye, 1874. július 30. – Budapest, 1944. december 22.)[1] építészmérnök.
Életútja
[szerkesztés]Schöntheil Móric Joachim orvos és Groszmann Adél fiaként született. Az 1870-es évek második felében Kőbányán telepedtek le. 1892-ben érettségizett az V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában.[2] 1893-tól folytatott építészeti tanulmányokat a Magyar Királyi József Műegyetemen, diplomáját 1896-ban szerezte meg.[3] Steindl Imre vezetésével részt vett a gyulafehérvári székesegyház műemléki felmérésében. A helyszínen készített tollrajzait az Ezredéves Kiállítás alkalmából bemutatták.
Korai időszakában, közel hét évig Láng Adolfnak dolgozott. Művezető volt főnöke fővárosi és vidéki építkezéseinél, például a tordai Vigadónál és Posta és Pénzügyi Palotánál. 1902. február 27-én Budapesten, Ferencvárosban feleségül vette Gunst Sarolta Erzsébetet, Gunst Zsigmond és Fischer Amália leányát.[4] Ebből a házasságból három gyermekük született: Juliánna (élt 7 évet),[5] Lilla Amália (akit 1929-ben feleségül vett Lakatos Kálmán győri építész)[6] és Gábor, aki később apja nyomdokaiba lépett.[7]
1908-ban megalapította a Kőbányai Egyesült Építőiparosok - Schöntheil és Társai közkereseti társaságot. 1911-ben feleségével megvásárolták a X. ker. Martinovics tér 4/a. számú telket, ahol 1913-ra felépítették saját házukat, ahol az építész műterme is helyet kapott. 1913-ban tagja volt a Therapia fürdő és gőzmosó részvénytársaság igazgatóságának.
Harcolt az I. világháborúban. A magyar királyi budapesti 1. népfölkelő ezred főhadnagya volt.
A háború után elhagyta Kőbányát. 1921 és 1924 között Nagy Istvánnal közös vállalkozást működtetett, melynek irodája a VII. ker. Sajó utca 5/a., építőanyag telepe pedig az I. ker. Palota (ma Szent György) tér 1. szám alatt volt. Ebben az időszakban az XI. ker. Villányi út 10. szám alá költözött. 1928-ban már a Villányi út 10. szám alatt működött önálló irodája. Felesége 1933. október 13-án elhunyt.[8] 1937. március 21-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb, bonyhádi születésű Szuttner Etelkával, Szuttner György és Kovács Katalin lányával.[9]
70 éves korában hunyt el a XII. ker. Kék Golyó utca 26. szám alatti otthonában. Halálát – a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint – szívizomelfajulás, érelmeszesedés okozta.[10]
Kőbányán több épületet tervezett, a zsinagóga is az ő műve.
Első házasságából született fia, Simó (Schöntheil) Gábor (1908 – 1944) szintén építész volt.
Épületei
[szerkesztés]| Sorszám | Cím | Leírás | Építés éve | Kép |
|---|---|---|---|---|
| 1. | X. Cserkesz utca 7-9. | Mindenki Temploma (egykori kőbányai zsinagóga) | 1911 |  |
| 2. | II. Pázsit utca 6. | Villa (lebontva) | ||
| 3. | VII. Névtelen utca 1797/a. | Lakóház | ||
| 4. | X. Állomás utca 4. | Fried Jeromiás-villa | 1904 |  |
| 5. | X. Állomás utca 18. | Csáky Ferenc villája | 1905-1906 |  |
| 6. | X. Bánya utca 2. – Kolozsvári utca 25. | Lakóház | ||
| 7. | X. Martinovics tér 4/A. | Schöntheil-ház, az építész műtermével | 1911 |  |
| 8. | X. Hölgy utca 16. | Lőwy Károly gabonakereskedő egykori otthona | 1905-1906 |  |
| 9. | X. Hölgy utca 32. | Lakóház, Schöntheil újította meg homlokzatát | 1887 | |
| 10. | X. Petrőczy utca 23. – Márga utca 20. | Lakóház | 1906 körül | |
| 11. | X. Petrőczy utca 24. – Márga utca 22. | Lakóház | 1909 | |
| 12. | X. Petrőczy utca 26. – Márga utca 15. | Lakóház | 1909 | |
| 13. | X. Márga utca 26. | Lakóház | 1909 | |
| 14. | X. Márga utca 28. – Óhegy utca 21/b. | Lakóház | 1909 | |
| 15. | XI. Mohai út 24. | Lakóház | ||
| 16. | XI. Kelenhegyi út 22. | Villa (lebontva) |
Abonyi utca 8., Rákos József úr és neje bérháza, Schöntheil Richárd, 1928–1929
Publikációja
[szerkesztés]Kilenc nap a Balaton körül. (Útleírás, fiának, Gábornak ajánlva) Első Kőbányai Nyomda, Budapest, 1908
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 3365/1944. folyószáma alatt.
- ↑ Schöntheil Richárd érettségi anyakönyve: BFL, jelzet: HU_BFL_VI_502_d_VkerAFR_1892_1__06_40_0005069
- ↑ Az egyetemi törzskönyv megtalálható a BME levéltárában, 1893/94; 260. lapszámon
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 150/1902. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve Bp. X. ker. állami halotti akv. 797/1910. folyószáma alatt.
- ↑ Lakatos Kálmán és Schöntheil Lilla Amália házassága bejegyezve Bp. I. ker. állami házassági akv. 341/1929. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami hősi halotti akv. 1002/1948. folyószáma alatt.
- ↑ Bp. I. ker. állami halotti akv. 1971/1933. folyószám.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 328/1937. folyószáma alatt.
- ↑ A zsidóüldözés idején hunyt el, ezért létezik egy olyan feltételezés is, hogy valójában annak áldozata lett.
Források
[szerkesztés]- 1896-iki ezredéves országos kiállítás: a történelmi főcsoport hivatalos katalógusa 2. füzet, a renaissance-épület földszintje, XXXI. terem. Budapest, 1896. 243. o.
- A Budapesti Czím- és Lakjegyzék évfolyamai.
- Az (ifj.) Nagy István és Társa cég iratanyaga. BFL. Jelzet: VII_2_e_04463_1916.
- Balassa Imre: Az "egyes népfelkelők" hadi históriája. A m. kir. Budapesti 1. népfelkelő ezred. Támadó hadjárat Románia ellen. Budapest. 1933. 255. o.
- Láng Adolf élete és művei. Építő Ipar-Építő Művészet, 41. évf. 21. sz. 1917. 05. 27. 130. o.
- Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó - Bonex. Békéscsaba, 1990. 175. o.
- Kőbányai Egyesült Építőiparosok - Schöntheil és Társai. Központi Értesítő. 33. évf. 2. fév. 62. sz. 1908. 08. 02. 1384. o.
- Vincze Miklós: Kőbánya elfeledett zsenije, aki szecessziót költöztetett a külvárosba 24.hu, 2018. 07. 21.