Scarus
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Korai oligocén - jelen[1] | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Scarus témájú kategóriát. |
A Scarus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a papagájhalfélék (Scaridae) családjába tartozó nem.
Előfordulásuk
[szerkesztés]A Scarus halnem fajai az Atlanti-óceán, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán trópusi vizeiben élnek, mindenhol előfordulnak, ahol ívásra és táplálkozásra alkalmas korallzátonyra találnak. E nem fajai szoros függésben élnek élőhelyüktől, a korallzátonytól. Bár napjainkban nem fenyegeti őket közvetlen veszély, fennmaradásuk attól függ, milyen károsodások érik élőhelyüket.
Megjelenésük
[szerkesztés]Testhosszuk fajonként eltérő (20-90 centiméter), de vannak 2 méteres, sőt még nagyobbra növő fajok is; az eddig talált legnagyobb példány 3,6 méteres volt. Színezetük nagyon változatos. Sok fajnál az öregebb hímeknek előreugró homlok fejlődik, mintha tömpe orra nőne. Csőrszerű, erős szájukkal, könnyen „harapnak” a korallokból.
Életmódjuk
[szerkesztés]A Scarus-halak a korallzátonyok mentén rajokban élnek. Táplálékuk a zátonyon élő algák, kiegészítve korallpolipokkal. Táplálkozása során, hozzájárul a fehér korallhomok képzéséhez. Éjjel minden Scarus hal nyálkából „hálózsákot” készít, amely magába zárja az állat szagát, így védve az éjjeli ragadozóktól. A halak körülbelül 5 évig élnek.
Szaporodásuk
[szerkesztés]Az ívási időszak nyár elején van. A nőstény többnyire hatalmas mennyiségű ikráját néhány hím termékenyíti meg az ívóhelyen. Az apály mozgásával az embriókat tartalmazó ikrák kisodródnak a nyílt tengerre, ahol kívül esnek a korall-lakó ragadozók hatókörén. Az ikra ovális vagy kerekded és 1-2 milliméteres az átmérője. Az ikrából való kikeléshez 24 óra kell, hogy elteljen. A kikelt lárvákat az árapály visszasodorja a lagúna nyugodt vizébe, ahol aztán ivarérett halakká – rendszerint nőstényekké – fejlődnek. Egy bizonyos kor elérése után a nőstényekből hímek lesznek.
Rendszerezés
[szerkesztés]A nembe az alábbi 52 faj tartozik:
- Scarus altipinnis (Steindachner, 1879)
- Scarus arabicus (Steindachner, 1902)
- Scarus caudofasciatus (Günther, 1862)
- Scarus chameleon Choat & Randall, 1986
- Scarus chinensis (Steindachner, 1867)
- Scarus coelestinus Valenciennes, 1840
- Scarus coeruleus (Edwards, 1771)
- Scarus collana Rüppell, 1835
- Scarus compressus (Osburn & Nichols, 1916)
- Scarus dimidiatus Bleeker, 1859
- Scarus dubius Bennett, 1828
- Scarus falcipinnis (Playfair, 1868)
- Scarus ferrugineus Forsskål, 1775
- Scarus festivus Valenciennes, 1840
- Scarus flavipectoralis Schultz, 1958
- Scarus forsteni (Bleeker, 1861)
- Scarus frenatus Lacepède, 1802
- Scarus fuscocaudalis Randall & Myers, 2000
- Scarus fuscopurpureus (Klunzinger, 1871)
- kékszegélyes papagájhal (Scarus ghobban) Forsskål, 1775
- Scarus globiceps Valenciennes, 1840
- Scarus gracilis (Steindachner, 1869)
- Scarus guacamaia Cuvier, 1829
- Scarus hoefleri (Steindachner, 1881)
- Scarus hypselopterus Bleeker, 1853
- Scarus iseri (Bloch, 1789)
- Scarus koputea Randall & Choat, 1980
- Scarus longipinnis Randall & Choat, 1980
- Scarus maculipinna Westneat, Satapoomin & Randall, 2007
- Scarus niger Forsskål, 1775
- Scarus obishime Randall & Earle, 1993
- Scarus oviceps Valenciennes, 1840
- Scarus ovifrons Temminck & Schlegel, 1846
- Scarus perrico Jordan & Gilbert, 1882
- Scarus persicus Randall & Bruce, 1983
- Scarus prasiognathos Valenciennes, 1840
- Scarus psittacus Forsskål, 1775
- Scarus quoyi Valenciennes, 1840
- Scarus rivulatus Valenciennes, 1840
- Scarus rubroviolaceus Bleeker, 1847
- Scarus russelii Valenciennes, 1840
- Scarus scaber Valenciennes, 1840
- Scarus schlegeli (Bleeker, 1861)
- Scarus spinus (Kner, 1868)
- pompás papagájhal (Scarus taeniopterus) Lesson, 1829
- Scarus tricolor Bleeker, 1847
- Scarus trispinosus Valenciennes, 1840
- Scarus vetula Bloch & Schneider, 1801
- Scarus viridifucatus (Smith, 1956)
- Scarus xanthopleura Bleeker, 1853
- Scarus zelindae Moura, Figueiredo & Sazima, 2001
- Scarus zufar Randall & Hoover, 1995
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sepkoski, Jack (2002. november 4.). „A compendium of fossil marine animal genera”. Bulletins of American Paleontology 364, p.560. o. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 25.)
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Scarus Forsskål, 1775 FishBase
