Ugrás a tartalomhoz

Scarus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Scarus
Evolúciós időszak: Korai oligocén - jelen[1]
Scarus ferrugineus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Labroidei
Család: Papagájhalfélék (Scaridae)
Nem: Scarus
Forsskål, 1775
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Scarus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Scarus témájú kategóriát.

Scarus coelestinus
Kékszegélyes papagájhal (Scarus ghobban)
Pompás papagájhal (Scarus taeniopterus)
Scarus vetula

A Scarus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a papagájhalfélék (Scaridae) családjába tartozó nem.

Előfordulásuk

[szerkesztés]

A Scarus halnem fajai az Atlanti-óceán, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán trópusi vizeiben élnek, mindenhol előfordulnak, ahol ívásra és táplálkozásra alkalmas korallzátonyra találnak. E nem fajai szoros függésben élnek élőhelyüktől, a korallzátonytól. Bár napjainkban nem fenyegeti őket közvetlen veszély, fennmaradásuk attól függ, milyen károsodások érik élőhelyüket.

Megjelenésük

[szerkesztés]

Testhosszuk fajonként eltérő (20-90 centiméter), de vannak 2 méteres, sőt még nagyobbra növő fajok is; az eddig talált legnagyobb példány 3,6 méteres volt. Színezetük nagyon változatos. Sok fajnál az öregebb hímeknek előreugró homlok fejlődik, mintha tömpe orra nőne. Csőrszerű, erős szájukkal, könnyen „harapnak” a korallokból.

Életmódjuk

[szerkesztés]

A Scarus-halak a korallzátonyok mentén rajokban élnek. Táplálékuk a zátonyon élő algák, kiegészítve korallpolipokkal. Táplálkozása során, hozzájárul a fehér korallhomok képzéséhez. Éjjel minden Scarus hal nyálkából „hálózsákot” készít, amely magába zárja az állat szagát, így védve az éjjeli ragadozóktól. A halak körülbelül 5 évig élnek.

Szaporodásuk

[szerkesztés]

Az ívási időszak nyár elején van. A nőstény többnyire hatalmas mennyiségű ikráját néhány hím termékenyíti meg az ívóhelyen. Az apály mozgásával az embriókat tartalmazó ikrák kisodródnak a nyílt tengerre, ahol kívül esnek a korall-lakó ragadozók hatókörén. Az ikra ovális vagy kerekded és 1-2 milliméteres az átmérője. Az ikrából való kikeléshez 24 óra kell, hogy elteljen. A kikelt lárvákat az árapály visszasodorja a lagúna nyugodt vizébe, ahol aztán ivarérett halakká – rendszerint nőstényekké – fejlődnek. Egy bizonyos kor elérése után a nőstényekből hímek lesznek.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi 52 faj tartozik:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sepkoski, Jack (2002. november 4.). „A compendium of fossil marine animal genera”. Bulletins of American Paleontology 364, p.560. o. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 25.) 

Források

[szerkesztés]