Savica-vízesés
| Savica-vízesés (Slap Savica) | |
 | |
| A Savica-vízesés | |
| Országok | Szlovénia |
| Folyó | Savica (a Száva egyik mellékága) |
| Magasság | 78 m |
| Vízhozam | 5 m³/s |
| Elhelyezkedése | |
 Savica-vízesés
(Slap Savica)
Pozíció Szlovénia térképén
| |
 é. sz. 46° 17′ 34″, k. h. 13° 47′ 48″46.292778°N 13.796556°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 34″, k. h. 13° 47′ 48″46.292778°N 13.796556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Savica-vízesés
(Slap Savica) témájú médiaállományokat. | |
A Savica-vízesés, közismert, de pontatlan megnevezéssel Száva-vízesés (szlovénül: Slap Savica) a leghíresebb vízesés Északnyugat-Szlovéniában, a Júliai-Alpokban, a Triglavi Nemzeti Park területén. 78 méter magas, és a Savica nevű karsztforrás táplálja közvetlenül a vízesés felett.[1][2]
Jellemzői
[szerkesztés]A víz nagy része a Fekete-tó (Črno jezero) körüli karsztmedencéből származik, amely körülbelül 500 méterrel magasabban fekszik a vízesés felett, emiatt a forrás viszonylag egyenletes és nagy vízhozamú. A víz a föld alatti forráshoz szivárog, ahol két részre oszlik. Heves esőzések után előfordulhat, hogy a tó és környéke vízellátása meghaladja a járatok kapacitását, és a víz egy része lépcsőzetes vízesések láncolatában folyik a felszínen 600 méter szintkülönbséget megtéve.
A vízesés a Komma-szikláról zúdul a mélybe, majd az azonos nevű patakban folytatódik, amely aztán Szlovénia legnagyobb természetes tavába, a Bohinji-tóba ömlik, mint annak legfőbb vízforrása.[3][4] A Bohinji-tó vize a Sava Bohinjka forrása, amely a Sava Dolinkával való összefolyása után a Száva folyót képezi.
Turizmus
[szerkesztés]A vízesés megközelítéséhez a Bohinji-tó partján fekvő Ukanc zsákfalujáig kell eljutni, majd az északnyugat felé vezető úton egészen a Száva-menedékháznál (Dom Savica) található parkolóig lehet eljutni autóval. A parkoló, illetve a túraösvény a főszezonban áprilistól októberig fizetős. Innen a Savicához vezető ösvényen kívül is számos más túraútvonal indul, közülük az egyik legszebb a Hét-tó völgyébe.[5]
A lépcsőkön 130 méter szintkülönbséget kell leküzdeni, de a kilátópontra felérőknek nem csak a Savica-vízesés elképesztő türkiz színű vizére, hanem az alattuk elterülő Bohinji-tóra is szép panoráma nyílik.[4][6]
Kultúra
[szerkesztés]France Prešeren, a szlovén nemzeti himnusz szerzője írta az egyik legfontosabb, a szlovén nemzeti eposznak tekinthető Krst pri Savici (Keresztelő a Savicánál, 1836) című művet, amely itt játszódik.[7]
Galéria
[szerkesztés]-
A környék 1830-ban -
A vízesés 1907-ben -
A sziklafal és annak völgye -
A kilátópont és a főhercegi látogatás emléktáblája -
A türkiz színű medence -
Tavasszal -
A heves esőzéseket követő 600 méteres vízeséslánc
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Enciklopedija Slovenije. Marjan Javornik–Dušan Voglar–Alenka Dermastia. 1. natis. 1987–2002. ISBN 86-11-14288-8 Hozzáférés: 2021. március 27.
- ↑ Justi Carey: The Julian Alps of Slovenia. Roy Clark. Second edition. 2015. ISBN 978-1-78362-194-1 Hozzáférés: 2021. március 27.
- ↑ Brenčič, Mihael (2016. április 1.). „Hydrogeological and isotope mapping of the karstic River Savica in NW Slovenia” (angol nyelven). Environmental Earth Sciences 75 (8), 651. o. DOI:10.1007/s12665-016-5479-7. ISSN 1866-6280.
- ↑ a b Száva-vízesés (hu-HU nyelven). Világutazó, 2014. augusztus 10. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
- ↑ Száva-vízesés, a Bohinji-tó mellett, Slap Savica » KirándulásTippek. kirandulastippek.hu. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
- ↑ Savica Waterfall :. tdbohinj.si. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
- ↑ STO: Slovenia’s most beautiful waterfalls (angol nyelven). I feel Slovenia. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Savica (waterfall) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
