Szasszafrász babérfa
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Sassafras albidum,
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Sassafras albidum (Nutt.) Nees | ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 Elterjedése
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szasszafrász babérfa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szasszafrász babérfa témájú médiaállományokat és Szasszafrász babérfa témájú kategóriát. |
A szasszafrász babérfa (Sassafras albidum) nevezik még amerikai lázfa vagy orvosi szasszafrász néven is. A növény részeit a gyógyászatban hasznosítják és fűszernövényként is ismert. A fa 1500 m tengerszint feletti magasságig megtalálható és őshonos Észak-Amerika keleti részein, elsősorban dél Maine, dél Ontario, nyugat Iowa, Florida, valamint kelet Texas államokban.
Rendszertani besorolása és azonosítása
[szerkesztés]Az APG-rendszer szerinti besorolása alapján a babérvirágúak rendbe tartozik a Babérfélék család tagjaként. Nemzetsége, a Sassafras sajnos kihalt egyeddel is rendelkezik, hiszen a †Sassafras hesperia ide tartozik. "Sassafras" néven elsőnek Nicolás Monardes orvos, botanikus nevezte a 16. században. Egyedei 10–15 m magasra megnövő lombhullató fák. Kérge hasadozott, az ágai simák, váltakozó állású fényes zöld elliptikus levelekkel. Leveleinek különleges formája felhívja magára a figyelmet, melyek lehetnek egyes, kettes vagy hármas osztásúak is.
Különösen szép az őszi lombszíne, mely narancstól a lángoló vörösig terjedhet. Virágai kétlakiak és sárgászöld színűek. A hattagú csésze a hímvirágokban kilenc porzót, míg a női egyedekben egy tojás alakú magházat vesz körül. A borsó nagyságú, csonthéjas termés hosszúkás, érett állapotban fekete színű és a kocsánya ilyenkor elhúsosodik.
Felhasználása
[szerkesztés]A 20. század előtti szakirodalom gyógynövényként nagyobb szerepet tulajdonított neki, mint amire igazából használható. Fás részeit korábban fűrészáruként is hasznosították, erődítéseknél vagy a vasútépítések során. Nem tartozik az igazi fűrészáruk közé, de felhasználják bútorok és ládák készítésére is, mert fáját a rovarok nem bántják.[1] Napjaink népszerűségét az biztosítja, hogy kedvelt lakója a dísznövénykerteknek és gyógynövényként továbbra is termesztik.
Gyógyító hatása és étkezési célokra történő felhasználása
[szerkesztés]A szasszafrászolajat desztillációs úton nyerik ki a gyökérkéregből vagy a virágából. Ez felhasználható parfümök és szappanok készítésére. Az olaj egyébként tökéletesen alkalmazható szúnyogfélék és más rovarok távoltartására. Használták még fájdalomcsillapításra és fertőtlenítésre is. Az olaj szafrolt tartalmaz 75-80%-ban. Az Ecstasy néven ismeretes szintetikus partidrog egyik alapanyagát szintén a növényből kinyert szafroltartalmú olaj adja.[2]
Szárított levelét, a kérgéből vagy a gyökérkéregből készült szárított háncsot felhasználják tea készítésére. A tea teljesen egészséges, azonban túlzott használata esetén a májat károsíthatja és növeli a daganatos megbetegedések lehetőségét. Túladagolása esetén hányást, sokkot, beszédzavart és legrosszabb esetben a vérkeringés központi megbénításával halált okozhat.[3] A növény szárított levelét felaprítva fűszerként is használják. Híres étel a gumbó, a louisianai kreol konyha jellegzetes, rákból, csirkéből, zöldségből többféleképpen elkészíthető sűrű, csípős rizses levese, melynek ízesítésére használják fűszernövényként.[4]
A fa gyökeréből kivont olajat felhasználják az USA-ban népszerű gyökérsör, a "root beer" nevű alkoholmentes üdítő készítésénél.[5]
Galéria
[szerkesztés]-
levélváltozat 1 -
levélváltozat 2 -
levélváltozat 3 -
növény palánta -
Virág -
Kéreg -
Gyümölcs -
Őszi színei lombhullatáskor
_sapling.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csemez József: Illatos fanemek. Természettudományi Közlöny, XXX. kötet. 1898. 78–80. oldal, 1898 [2009. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
- ↑ Sárosi Péter: Mi fán terem az Ecstasy?. drogriporter.hu, 2009. február 9. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
- ↑ Pszichoaktív növények. (Hozzáférés: 2009. október 3.) Pszichoaktív növények, többnyire Adam Gottlieb Legal Highs című könyvéből
- ↑ Gumbo recept. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 3.) Gumbó recept az Estiklopedia weboldalról
- ↑ A cajun és kreol konyha. (Hozzáférés: 2009. október 3.) Észak-amerikai ízek, Cajun és kreol konyha
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sassafras albidum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
