Babérvirágúak

Babérvirágúak (Laurales)
	Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen
	Babér (Laurus nobilis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Angiospermae);
Csoport:	Magnoliidae;
Rend:	Laurales; Juss. ex Bercht. & J.Presl
Családok
	Calycanthaceae (Fűszercserjefélék); Siparunaceae; Gomortegaceae; Atherospermataceae; Monimiaceae; Hernandiaceae; Lauraceae (Babérfélék);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Babérvirágúak (Laurales) témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Babérvirágúak (Laurales) témájú kategóriát.
Más rendszerezések
	Cronquist legközelebbi felsőbb taxon: Alosztály alosztály; alsóbb taxonok: Amborellaceae; Trimeniaceae; Monimiaceae; Gomortegaceae; Calycanthaceae; Idiospermaceae; Lauraceae; Hernandiaceae; Tahtadzsján legközelebbi felsőbb taxon: Főrend Lauranae; alsóbb taxonok: Amborellaceae; Trimeniaceae; Monimiaceae; Gomortegaceae; Hernandiaceae; Lauraceae; Borhidi-rendszer legközelebbi felsőbb taxon: Főrend Magnolianae; alsóbb taxonok: Austrobaileyaceae; Babérfélék(Lauraceae); APG III-rendszer legközelebbi felsőbb taxon: magnoliids; alsóbb taxonok: Calycanthaceae (Fűszercserjefélék); Siparunaceae; Gomortegaceae; Atherospermataceae; Monimiaceae; Hernandiaceae (Herandioideae és Gyrocarpoideae); Lauraceae (Babérfélék);

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.

A babérvirágúak (Laurales) a virágos növények egy viszonylag ősi rendje. A zárvatermők bazális helyzetű csoportja, a liliomfa-virágúakhoz (Magnoliales) kapcsolódik, régebben oda is sorolták egyes rendszerezések.

A rend 7 növénycsalád 85-90 nemzetségének 2500-2800 faját tartalmazza, többnyire trópusi vagy szubtrópusi fákat és cserjéket, bár néhány nemzetsége a mérsékelt égöv alatt is megtalálható. Legismertebb képviselői a fahéj, avokádó, babér, Sassafras és a Calycanthus.

Virágonként csak egy magkezdeményük van. A többi zárvatermőtől eltérően és a nyitvatermőkhöz hasonlóan leveleikbe nem három, hanem csak egy nyomnyaláb lép ki a szárból. Körönként általában három virágalkotó levelük van; a virágtakarójuk lepel. Jellemző rájuk a magas illóolajtartalom és a virágkocsány csészeszerű kiöblösödése (vacokkehely). Termésük bogyó vagy csonthéjas.

Rendszerezésük

A legkorábbi ismert babérvirágú fosszíliák a korai kréta korból származnak. Valószínűnek látszik, hogy éppen a rend ősi eredete az oka a rend morfológiai széttartóságának. Valóban, egyetlen olyan morfológiai bélyeg sem ismert, ami valamennyi Laurales-taxonra jellemző lenne. Emiatt korábban a botanikusok körében vitatéma volt a rend helyes leírása. A jelenleg elfogadott osztályozás az újabb, molekuláris és genetikai analíziseken alapszik.

Újabb rendszerezés

Az APG II (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a rend a magnoliids klád tagja, azaz nem tartozik a valódi kétszikűek kládba. A következő családokat sorolják ide:

Hagyományos rendszerezés

A hagyományos rendszerezések a rendet a kétszikűek (Magnoliopsida v. Dicotyledonopsida) osztályába sorolták.

A Cronquist-rendszer ebbe a rendbe sorolja továbbá a következő családokat (a jelenlegi osztályozást zárójelben említjük):

Amborellaceae (Amborellales rend)
Aucubaceae
Cassythaceae
Gyrocarpaceae
Idiospermaceae (= Calycanthaceae pro parte)
Monimiaceae (Cronquist ide sorolta az Atherospermataceae és a Siparunaceae tagjait is)
Trimenacheae (bazális helyzetű, rendbe nem sorolt taxon)