Saskarom 2 hadművelet

Saskarom hadművelet 2
Kurd—török konfliktus
Dátum	2021. február 10–14
Helyszín	Irak északi része Kurdisztán régió, Duhok kormányzóság, Gara-hegy
Eredmény	Kétes 13 török hadifoglyot kivégeztek
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Törökország Kurdisztáni Munkáspárt (PKK)
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hulusi Akar (török honvédelmi miniszter) Yaşar Güler vezérezredes (a Török Fegyveres Erők legénységének parancsnoka) Ümit Dündar vezérezredes (a török szárazföldi erők parancsnoka) Hasan Küçükakyüz vezérezredes (a török légierő parancsnoka) Adnan Özbal admirális (a török tengeri erők parancsnoka)
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Török Fegyveres Erők Török Légierő Török Szárazföldi Erők 900–3900 11 Boeing CH-47 Chinooks 41 egyéb repülőgép Ismeretlen
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Törökország szerint: 3 halott, 4+ sebesült A PKK szerint: 30+ halott, több tíz sebesült Törökország szerint: 53 halott, 2 fogságba esett A PKK szerint: 14+ halott, 2 fogságba esett
Törökország és az Amerikai Egyesült Államok szerint A PKK kivégzett 13 török túszt. A PKK: szerint Február 14-én a HPG azt jelentette, hogy a török légicsapásokban 13 török hadifogoly meghalt. 17-én a HPG azt jelentette, hogy a foglyokat elgázosították, majd lelőtték.

A Saskarom 2 (törökül: Pençe Kartal-2 Harekatı) légi és szárazföldi hadművelet, a Török Fegyveres Erők indították a Kurdisztáni Munkáspárt ellen Irak északi részében, a Kurdisztáni régióban, Duhok kormányzóságban. Törökország szerint azért indították, hogy biztosítani tudják a török-iraki határt, és elűzzék a PKK-t a környékről. Ezen felül fontos cél volt a PKK kezén lévő török hadifoglyok kiszabadítása.

Előzmények

2021. januárban, a hadművelet előtt Hulusi Akar török honvédelmi miniszter meglátogatta Kurdisztán régiót és Bagdadot is, hogy elmondja, Törökország el akarja tüntetni a PKK-t Irakból, és ebben kéri a két kormány támogatását. Törökország már korábban több hadműveletet indított a PKK ellen a régióban.

Hadművelet

A hadművelet egy 75×25 kilométeres területet érintett a Gare-hegységben, melyen keresztül a PKK harcosai be szoktak lépni Irakból Törökországba. Ez a terület körülbelül 50 kilométerre van Duhok városától. A Török Légierő vadászrepülőkkel és támadó helikopterekkel indított támadást 02:55-kor, és azt állította, hogy egyszerre mintegy 50 PKK-célpontot semmisített meg a környék 6 településén. Ezek között voltak légitámadáskor használatos búvóhelyek, lőszerraktárak és központok is. Egy helyi polgármester cáfolta ezt az állítást, mert szerinte a légi támadás csak szőlőültetvényeket és más mezőgazdasági területeket érintett. A helyben lakók, nagyrészt szántóföldi munkások már korábban elhagyták a területet, de sok állatot hátra hagytak.

A légi támadások után a szárazföldi bevetés 04:55-kor kezdődött, mikor török kommandósokat dobtak le Siyanê falu közelében, ahol rögtön harcokba bonyolódtak a Népi Védelmi Erők milíciáival. Az első összecsapásokban három török katona meghalt, további három megsebesült, és az összecsapások másnapra is átnyúltak. A harmadik napon légi támogatásban részesülő török katonák szálltak le helikopterekből, akik beléptek a magas védelmi szintű Gare-hegységben lévő bunkerekbe, és azt állították, hogy a harcok alatt elfogtak két HPG-harccost, miközben 8 HPG-fegyveressel vívtak harcokat, akiket vagy megöltek, vagy motoros siklóernyőkkel megpróbálták elhagyni a helyszínt. A török Honvédelmi Minisztérium azt állította, hogy a bunker barlangokban 13 olyan töröknek a holttestét is megtalálták, akiket a PKK rabolt el. A Kurdisztáni Közösségi Unió (KCK) azt állította, a törökök szárazföldi bevetésére nem lett volna lehetőség a régió többségét ellenőrző Kurdisztáni Demokratikus Párt jóváhagyása vagy támogatása nélkül. A KDP részvételét mind a KDP, mind a HPG tagadta.

A Török Védelmi Minisztérium 2021. február 14-én bejelentette, hogy „bonyolult földrajzi és klimatikus viszonyok között sikeresen befejeződött a hadművelet”, a török erők visszatértek a bázisaikra, és összesen 48 PKK-harcost öltek meg. 13 elrabolt és a PKK fogságában tartott török katona holttestét találták meg, melyek közül 12-t fejbe, egyet pedig vállon lőttek. A törökök fogságában lévő két PKK-tag szerint a törökökkel akkor végeztek, mikor elkezdődött az ellenük folyó hadművelet. Az amerikai vezetés hezitált amiatt, hogy elfogadja-e Törökország álláspontját, de végül azt állították: a PKK volt a felelős a foglyok haláláért. A megöltek között Malaja tartományban boncolás után azonosítottak hat török katonát és két rendőrt, akiket 2015-ben és 2016-ban raboltak el. A halottak között a jelentések szerint több török kém is volt. A PKK tagadta, hogy megölte volna a foglyokat, áldozatokat raboltak volna el. Szerintük az áldozatok az összecsapásokban haltak meg. A török legénységi parancsnokság egy olyan térképet hozott nyilvánosságra, ahol bejelölték az érintett barlangok helyszíneit.

A térkép szerint a barlang mélyén lévő fogoly területet acél ajtók és vas rudak zárták e. Mikor a katonák felderítették a területet, észrevették, hogy a foglyokat meggyilkolták. A török hírszerzés a következő információkat hozta nyilvánosságra azzal kapcsolatban, milyen fegyvereket és lőszereket foglaltak le a börtönként és raktárként használt barlangokban: „2 db RPG–7 tankelhárító rakéta, melyek amerikai és orosz eredetűek, 2 orosz vagy kínai gyártású Biksi (PK 1 orosz eredetű Kalasnyikov fegyver, 1 Zagros-2 mesterlövész fegyver, 1 amerikai eredetű M16 A2 727-es kaliberű gépkarabély, 8 x 30 légvédelmi rakéta, 1 infravörös éjjellátó, 1 éjjellátó védőszemüveg, egy 8 × 24 nappali, kézben tartható távcső, 1 hám (fegyverszíj hám), 1 fegyverre szerelhető nappallátó, 1 Kestrel (szélsebességmérő, melyet mesterlövészek használnak a szélsebesség mérésére), 1 számológép és 1 YAHESU kézben tartható rádió."

Következmények

Fahrettin Altun, a török elnök média tanácsadója esküdözött, hogy „minden terroristát elfognak, akéár barlangokban, akár biztonságos házakban élnek,” és „fájdalmas” bosszút állnak, valamint „gyorsan” igazságot szolgáltatnak a hadművelet végeztével. Ő és az elnökség szóvivője, İbrahim Kalın elítélte a nyugati világot mivel válasz nélkül hagyta a történteket, Süleyman Soylu belügyminiszter pedig azzal fenyegetőzött, hogy „ezer darabra tépi szét” a PKK vezetőjét, Murat Karayılant.

Eközben a kurdbarát Népi Demokratikus Párt együttérzését fejezte ki azokkal, akiket megöltek a háborúban, és arra szólította fel a PKK-t, hogy engedje szabadon a még fogságban lévő rabokat. Ankara főügyészségének a hivatala vizsgálatot indított a HDP képviselői, Hüda Kaya és Ömer Faruk Gergerlioğlu és mások ellen, akik azt állították, hogy a foglyokat a törökök bombázása ölte meg. Ugyanakkor azok ellen is eljárás indult, akik megosztották a videókat ezekről a foglyokról.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Republikánus Néppárt azt állította, hogy Erdogan okozta a török seregek vereségét és halálát, és nem békésen hívott fel a rabok elengedésére, és szerintük a hadművelet „rendetlenség” volt. Kemal Kılıçdaroğlu, a legnagyobb ellenzéki vezető azt mondta, Erdogan okozta a vesztét, és azt állította, hogy „normális esetben valaki vállalná a felelősséget és lemondana. Elmennek, hogy kiszabadítsák a rabokat, és közben meghalnak. A 13 mártírért felelős személy Recep Tayyip Erdogan."

Boncolás és a PKK megjegyzései

A PKK azt állította, hogy a hadművelet eltévelyedett, a foglyokkal pedig a török hadsereg légi támadásai végeztek. A boncolás jegyzőkönyve azonban megerősítette, hogy a foglyokat fejbe lőtték, és azok a hozzátartozók, akik felkereshették a hullaházat, megerősítették, hogy fogságba került rokonukat megkínozták, majd agyonlőtték. Később a PKK katonai szárnya, a HPG elismerte, hogy a foglyokat lelőtték, de állítólag „vegyi fegyverekkel” megölték őket.