Sarlós pacsirta

Sarlós pacsirta
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Pacsirtafélék (Alaudidae);
Nem:	Alaemon;
Faj:	A. alaudipes;
Tudományos név
	Alaemon alaudipes; (Desfontaines, 1789)
Szinonimák
	Upupa alaudipes
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sarlós pacsirta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlós pacsirta témájú kategóriát.

A sarlós pacsirta vagy bankapacsirta (Alaemon alaudipes) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt René Louiche Desfontaines amerikai ornitológus írta le 1789-ben, az Upupa nembe Upupa alaudipes néven.^[3]

Alfajai

Alaemon alaudipes boavistae (Hartert, 1917 – Zöld-foki Köztársaság (Boa Vista, Maio);
Alaemon alaudipes alaudipes (Desfontaines, 1789) – Nyugat-Szaharától észak-Szudánon és Szírián keresztül észak-Szaúd-Arábiáig;
Alaemon alaudipes desertorum (Stanley, 1814) – dél-Szudántól északnyugat-Szomálián keresztül közép-Szaúd-Arábiáig és dél-Jemenig;
Alaemon alaudipes doriae (Salvadori, 1868) – Iraktól kelet-Szaúd-Arábián keresztül Pakisztánig és India északnyugati részéig.

Elterjedése

A Dél-Európában is több ízben kézre került sarlóscsőrű pacsirta, hazája egész Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia déli fele; a Zöld-foki Köztársaságtól Afrika egész északi felén át előfordul, továbbá az Arab-félsziget országaiban és Szíria, Irak, Irán, Afganisztán, Pakisztán területén és India északnyugati felében is honos. Az észak-afrikai sivatagokban sehol sem ritka.Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi sivatagok, gyepek és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 23 centiméter, testtömege 30-47 gramm.^[5] Szárnyfesztávolsága 12–14 centiméter, farka 9 centiméter, csőre 2,5 centiméter. Törzse általában karcsúbb, mint a Magyarországon ismertebb pacsirtáké, csőre vékony és hosszú, többé-kevésbé hajlott. Hosszú csüdjén az ujjak közepesen hosszúak; a hátsó ujj karma rövid, alig hajlott. Szárnya igen hosszú és széles; első karevezője jóval hosszabb, mint a szárnyfedők, legalább 2,5 cm, míg a szárny hegyét a 3–5 evező alkotja. A legbelső evezőtollak szintén hosszabbak, de azért mégis jóval rövidebbek az első rendűeknél. Farka meglehetősen hosszú; tollazata dús és testhez álló. Felül halvány vörhenyes- vagy sárgás fakóbarna, míg feje és nyaka inkább szürkébe hajlik; a háta alja és a legbelső evezők fehéres vörhenyesek. Kantárja, szemsávja, feje oldala és hasi oldala fehér, a begye táján gyenge sárgás fakóbarna lehelettel és apró sötét foltokkal. Az elsőrendű evezőtollak sötétbarnák, a hátsóknak a vége, a többinek (az első három kivételével) pedig a töve fehér. A másodrendű evezők, valamint ezek fedőinek vége szintén fehér, előbbieken széles fekete keresztsávval. Farktollai barnásfeketék; külső zászlajuk és a hegyük vörhenyes sárgásbarnán szegett; farktollak külső zászlója tiszta fehér, a két középső fehérvörhenyes, a szár mentén barna.

Életmódja

Neki-neki iramodó mozgása, inkább partfutókhoz hasonlít, majdnem úgy mozog, mint a futómadarak. Röpte könnyed, sokszor lebegő és akárhányszor hirtelenül és merőlegesen felfelé irányuló, nem úgy mint egyéb pacsirtáknál, amelyek lassanként s ferde irányban szoktak emelkedni. Hirtelen és függőlegesen történt felemelkedése után néhány pillanatig egy helyben lebeg, majd ugyanilyen hirtelenül zuhan alá összecsukott szárnyakkal vagy a földre, vagy valami bokorra, amelyről aztán újra a földre ugrik. Hangja mélabús, panaszkodó fütyülés, éneke se más, mint hívogatójának ismétlése, mely trillában végződik.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 7.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
Brehm: Az állatok világa

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 7.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 7.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 7.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 7.)

[E-5] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 7.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]