Sarlós Márton
| Sarlós Márton | |
| Született | Spitz Márton 1886. február 5.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1971. október 1. (85 évesen)[1] Budapest IV. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Weiss Aliz (h. 1929–1971) |
| Szülei | Spitz József Goldfinger Katalin |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1907, jogtudomány) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sarlós Márton, 1905-ig Spitz[3] (Budapest, 1886. február 5.[4] – Budapest, 1971. október 1.)[5] jogtörténész, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa (1959).
Élete
[szerkesztés]Spitz József zsákkölcsönző és Goldfinger Katalin gyermekeként született izraelita családban.[6] Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1907-ben avatták doktorrá. 1911 júniusától a fővárosban dolgozott ügyvédként. Az első világháború második évében orosz hadifogságba esett és 1920-ig egy Irkutszk környéki hadifogolytáborban élt. 1920 és 1921 között a külügyi népbiztosság alkalmazottja és német nyelvi előadója volt a moszkvai Szverdlov Egyetemen. 1921 decemberében hazatért és folytatta ügyvédi tevékenységét. A második világháború után a Magyar Kommunista Párt aktív tagja volt. 1945-től a népbíróságok, majd a szocialista bírósági szervezet kialakításában és fejlesztésében vett részt, előbb mint a Népbíróságok Országos Tanácsának tanácsvezetője, majd 1946-tól 1948-ig másodelnöke. 1948 júniusában kinevezték a Budapesti Büntetőtörvényszék elnökévé, 1950-ben pedig a Budapesti Megyei Bíróság elnökévé. 1954-től 1962-es nyugdíjazásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanáraként dolgozott.
Temetése Budapesten, a Farkasréti temetőben volt.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Weiss Aliz (1903–1971) volt, akit 1929. június 4-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[7] 1938-ban áttértek a római katolikus vallásra.
Főbb művei
[szerkesztés]- Vízjog és malomipar (Budapest, 1930)
- A polgári perrendtartás egységes szerkezete (Budapest, 1932)
- Egyetemes állam- és jogtörténet (egyetemi tankönyv, Bónis Györggyel, Budapest, 1957)
- A munkásmozgalom harca Magyarországon a XX. században a választójogért és a szabadságjogokért (Budapest, 1958)
- Széchenyi és a feudális jogrend átalakulása (Budapest, 1960)
- A Tanácsköztársaság forradalmi törvényszékei (Budapest, 1971)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozata (1947)
- Munka Érdemrend (1956; 1962)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sarlós Márton, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13433.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 32499/1905.Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 310. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 44. oldal 17. sor
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 258/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 29.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi állami halotti akv. 991/1971. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 29.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 182/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 29.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 773/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 29.)
Források
[szerkesztés]- Jogtudományi Közlöny (1972. január–február) 1–2. szám
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3