Sancho aragóniai király
| Sancho | |
 | |
| Aragónia királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1063. május 8. – 1094. június 4. | |
| Elődje | I. Ramiro |
| Utódja | I. Péter |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház |
|
| Született | 1042 vagy 1043 nem ismert |
| Elhunyt | 1094. június 4. (51–52 évesen) Huesca |
| Nyughelye | Pantheon of Kings of San Juan de la Peña |
| Édesapja | I. Ramiro aragóniai király |
| Édesanyja | Bigorre-i Ermesinda aragóniai királyné |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | |
| Gyermekei | |
 | |
| Sancho aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sancho témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sancho Ramírez (1042 vagy 1043 – 1094. június 4.) aragóniai király 1063-tól, navarrai király V. Sancho néven 1076-tól haláláig.
I. Ramiro fiaként született, és édesapja halála után lépett a trónra.
1076-ban, IV. Sancho navarrai király meggyilkolása után – a navarraiak beleegyezésével – lett Navarra királya is, amivel megakadályozta, hogy VI. Alfonz kasztíliai király a birodalmához csatolja az országot. A Pápai állam Sancho uralkodása alatt három nemzetközi keresztes hadjáratot is hirdetett a spanyolországi mórok ellen (1063, 1073, 1087). Ezek ugyan sikertelenek voltak, de Sancho országának több területét is visszahódította a móroktól – elsősorban Huesca és Monzón környékén –, és uralkodása utolsó időszakában Aragónia terjeszkedni kezdett a Földközi-tenger partvidéke felé. Sancho 1089-ben a Szentszék védelme alá helyezte királyságát. 1094-ben, Huesca ostrománál szerzett sebeibe halt bele. Utóda fia, I. Péter lett.
Források
[szerkesztés]- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4
, 592. o.
| Előző uralkodó: I. Ramiro |
Következő uralkodó: I. Péter |
.svg)
| Előző uralkodó: IV. Sancho |
Következő uralkodó: I. Péter |
